Szlovákiában szombaton előrehozott parlamenti választást tartanak (eredetileg 2024 tavaszán lett volna), mivel a Heger-kormány szétesett, és május dereka óta a szakértői Ódor-kabinet áll az ország élén. Mint már annyiszor, most is sorsdöntőnek számít a voksolás, hiszen míg az ezt megelőző, 2020. februári választás arról szólt, sikerül-e süllyesztőbe küldeni a korrupció mocsarába merült Smer (Irány) vezette kormányt, most megint az a tét, sikerül-e megállítani az újfent magára talált, önmagát szociáldemokrataként hirdető, ám nemzeti és Nyugat-ellenes húrokat pengető, Robert Fico háromszoros miniszterelnök által vezetett Smert.
Jó ideig nem volt igazán meghatározó fontosságú kampánytéma. Először szinte mindenki ráugrott az elszaporodó medvetámadások témájára, ám ez legfeljebb a hegyvidékek lakóit érintette igazán. Aztán jött a jelzáloghitelesek megsegítésének kérdése, viszont a Szlovák Nemzeti Bank nyomatékkal jelezte, a magasabb hitelkamatok miatt legfeljebb a hitelfelvevők 1 százaléka forog veszélyben.
Már a migránskártya sem volt elég ütős
A magas élelmiszerárak is hálás témának tűntek, azonban tavasz óta folyamatosan csökken az mértéke, augusztusban egyenesen 9 százalék alá bukott, ezért ez is veszített vonzerejéből.
A szociáldemokrata kategóriába tartozó Smer és az ebből a 2020-as választás után kivált, Peter Pellegrini exkormányfő vezette Hlas (Hang) ugyan nagyon erőteljesen hangoztatja az ún. szociális vívmányok megőrzését, azonban a nyugdíjak idei, két hullámban történt, összesen 22 százalékos emelése miatt ez sem vált igazán húzótémává. Azonban az
augusztusban Magyarország felől érkező menekülthullám felkavarta az állóvizet, a Smer, a Hlas és a szalonfasiszta Republika azonnal uszító üzemmódra váltott.
Némi probléma, hogy éppen a Smer kormányzása idején fogadták el azt a szabályt, hogy a menekülteknek rendőrségi igazolást kötelesek adni, amit sok migráns mintegy uniós menlevélként könyvel el. Természetesen Robert Fico pártja véletlenül sem ismeri el bűnrészességét az ügyben, ráadásul a menekültek hulláma is lassan elülni látszik.
Az egészségüggyel senki sem törődik
Ebből adódóan a kampányban nem volt egyetlen fő csapásirány sem, a szociális témák keveredtek a migránsozással és az egészségügy áldatlan helyzetével (ez utóbbi csak óvatosan, mert valamennyi korábbi kormány sáros e kérdésben).
Egyetlen példa: a pártelnökök tévévitáiban mindenki új kórházak építését ígérte, miközben
az elmúlt bő tíz évben egyetlen új állami kórház sem épült, mindössze egy épülőt visszabontottak…
Szlovákiában kirívóan ritka jelenség, ha a parlamenti választás után egyetlen párt alakíthat kormányt. Konkrétan erre egyszer volt példa, mégpedig 2012-ben, amikor a Smer 83 mandátumot szerzett a 150 fős parlamentben.
Ez is jelzi az erőviszonyok viszonylagos kiegyenlítettségét, ráadásul arra is volt példa, hogy a leendő győztes végül az ellenzék padsorában kötött ki (ez 2010-ben megesett a most is esélyes Smerrel). A szombati voksolást megelőzően 48 órás moratórium lépett életbe, azaz a legutolsó felméréseket kedden és szerdán tették közzé a közvélemény-kutató ügynökségek.
Kilenc párt is esélyes a bejutásra
Ezekből kiviláglik, hogy akár kilenc párt is bejuthat a parlamentbe, de az is lehet, hogy csak hat. A nyár elején még simán vezető Smer támogatottsága már nem nő, a legutolsó felmérések 18-20 százalékot mérnek a pártnak, miközben a Michal Simecka vezette liberális, piac- és Nyugat-orientált Progesszív Szlovákia (PS) feljött 17-19,5 százalékra – 2022 végén 10–11 százalék között mozgott, júniusban lépte át a 15 százalékot.
Vagyis e két párt között dől el, melyik lesz a győztes. Elemzők összesített véleménye szerint
ha a Smer lesz a befutó, és kormányt is alakít, akkor Szlovákia euroatlanti kapcsolatai meggyengülnek, jön az állami dirigizmus, a piactorzító lépések sora, alábbhagy Ukrajna eddig intenzív támogatása,
és az úgynevezett orbáni modell épülhet ki. A PS kormányalakítása esetén maradna az erőteljes euroatlanti orientáció, továbbá esély nyílik a halogatott átfogó gazdasági reformok véghezvitelére.
A harmadik helyen a Smer-klón Hlas áll 12-14 százalékkal. A pártelnöki tévéviták láttán úgy tűnik, a pártszakadás ellenére a választás után a két formáció hajlandó koalícióra lépni.
Fico az esélyes, de borulhat a papírforma
Ha az utóbbi forgatókönyv valósul meg, akkor Robert Fico a Szlovák Nemzeti Pártot (SNS) is bevonva immár negyedik kormányát alakíthatja. Egyetlen biztató fejlemény, hogy a NATO- és unióellenes, szalonfasiszta Republika támogatottsága 10-11 százalék környékéről az utolsó felmérések szerint 6-8 százalékra süllyedt.
Azonban ezt ellensúlyozandó, az Igor Matovic volt kormányfő vezette OLaNO (Egyszerű Emberek és Barátaik) egy kiadós, kamerák előtt zajlott verekedés után (Matovic magával a volt belügyminiszterrel dulakodott a kormányhivatal előtt, a pozsonyi városi rendőröknek kellett közbelépniük) úgy tűnik, szó szerint beverekszi magát a parlamentbe.
Az OLaNO elnökével az a gond, hogy teljességgel összeférhetetlen, a koalíciós partnereit is simán hátba támadja, voltaképpen használhatatlan mind a kormányalakítás, mind az ellenzéki munka során.
A felsoroltakon kívül a jobboldali SaS (Szabadság és Szolidaritás), a kereszténydemokrata KDH, a nemzeti SNS és a besorolhatatlan Sme Rodina (Család Vagyunk) juthat még be a parlamentbe. Az utóbbi párt arról ismerszik meg, hogy pártelnöke, Boris Kollár, aki jelenleg még a parlament elnöke, agglegény létére 11 nőtől 13 gyermekkel dicsekedhet. Szó szerint család vagyunk…
Futottak még kategóriában a civakodó magyar pártok
A szlovákiai magyar pártokat eddig azért nem említettük, mert egyetlen felmérés sem számol a bejutásukkal. A legerősebb a Fideszhez kötődő Szövetség, azonban a legutolsó, e heti felmérések is csak 2,8–3,5 százalék között mérik a pártot.
Ráadásul a formáció májusban pártszakadáson esett át, a Híd-platform kivált a magyar pártszövetségből, mivel az befogadta a hallatlanul megosztó, Nyugat- és LMBTQ-ellenes, nemzeti húrokat pengető Gyimesi György parlamenti képviselőt, aki a Matovic-féle OLaNO listáján jutott be 2020-ban a nemzeti tanácsba.
A Híd összeállt Mikulás Dzurinda volt kormányfő Kékek (Modrí) pártjával, ám ezzel együtt is alig 1 százalékon mérik. Végezetül a harmadik magyar párt, a Simon Zsolt volt földművelési miniszter vezette Magyar Fórum alig 0,5 százalékon mozog. Ha a szétforgácsoltság nem volna elég,
a nagyobb szlovák pártok ismert magyarokat vettek fel a listájukra, azaz vadásznak a magyar szavazatokra.
Ráadásul 2010 óta érezhetően mérséklődik a dél-szlovákiai magyarok lakta településeken a választási hajlandóság, miközben mind több magyar voksot szipkáznak el a szlovák pártok. Ebből adódóan csak hipotetikus az esélye annak, hogy a Szövetség bejusson a szlovák törvényhozásba.
Ódor Lajosba nem tudtak belekötni
Egy pozitív hír azért akad: a kampány hevében komolyabban nem került elő az ún. magyarkártya, néhány Republika-képviselőt leszámítva még Ódor Lajos miniszterelnök magyar nemzetisége sem volt téma, támadási felület.
Szlovákiában a pártok országos listáira szavaznak, a voksolás egyfordulós. A választópolgárnak szimpatikus párt legfeljebb négy képviselőjének nevét bekarikázhatja, s az így nyert preferenciaszavazatok révén akár a pártlista 100. helyén álló jelöltje is bejuthat a 150 tagú parlamentbe, feltéve, ha az adott párt megugorja az 5 százalékos parlamenti küszöböt (koalíció esetén 7 százalék a küszöb). Volt már erre néhány példa, sőt idén „sláger” lett az utolsó, azaz a 150. hely a listán.
Mivel a politikai paletta rendkívül széttagolt, a Smer és a PS fej fej mellett halad az elsőségért, ezért patthelyzetközeli szituáció is kialakulhat, ami hosszas kormánykoalíciós tárgyalásokat eredményezhet, és akkor még nem említettük az egyes pártok közötti, szinte feloldhatatlan ellentéteket.
