Megdöbbentő a helyzet, ugyanis a Siemens története már az elektromos áram elterjedésének időszakában elkezdődött. Miután Werner von Siemens 1847-ben Berlinben elindította vállalkozását, a rádiótávíró továbbfejlesztése révén szerződést kötött Európa első távolsági vezetékének megépítésére. A társaság mára igen szerteágazó: a villanykörtéktől egészen az erőművek óriás turbináiig gyárt termékeket.
Bezuhantak a számok
A szélturbinákat gyártó leányvállalat nyeresége néhány év alatt gyakorlatilag eltűnt. A mélyrepülés akkor kezdődött, amikor felvásárolták a spanyol Gamesa SA-t, így létrehozva a világ legnagyobb szélturbina-telepítőjét. Joe Kaeser akkori vezérigazgató szerint a spanyol rivális megvásárlása „világos és észszerű” volt.
Hat évvel később azonban bebizonyosodott:
az a feltevés, hogy a zöldenergia iránti éhség növekszik, helyes volt, a cég azonban mégis katasztrofális helyzetbe került.
Ennek oka egyszerű: a Siemens Energy AG-hoz legalább 1,6 milliárd eurónyi garanciális javításról szóló számlát nyújtottak be. A társaság ebben az évben 4,5 milliárd euró veszteséget könyvelhet el.
A helyzetet súlyosbítja, hogy
fő részvényese, a Siemens kihátrált a társaság mögül, így a cég 16 milliárd eurós mentőövet kért a kormánytól, miközben gőzerővel dolgozik a hibás turbinák javításán.
A befektetők is elfordultak társaságtól, keményen beleadtak a papírba, a Siemens Energy AG részvénye az elmúlt fél évben csaknem 70 százalékkal esett a tőzsdén.
A céget azonban nem kell „eltemetni”, ugyanis sok nyereséges üzletága is van, és az sem mellékes, hogy a menedzsmentnek egy 110 milliárd eurós rendelésállományt kell kiszolgálnia.
A feszültség lényege, hogy a cégnek most garanciákat kell szereznie ahhoz, hogy újabb jelentős szerződéseket kössenek vele.
Hogyan tovább?
A Siemens Gamesa helyzete tragikus, de nem ez jellemzi a szektor egészét
– mondta Claudia Kemfert, a berlini Német Gazdaságkutató Intézet energetikai szakértője. A Citigroup közleménye szerint a bankok nem szívesen működnek együtt a vállalattal, azaz drágábban hitelezik a céget. Másképpen látja a helyzetet a német gazdasági miniszter. Robert Habeck szerint a tárgyalások konstruktívan haladtak. Persze az energetikai cég kérése eltörpül az Unipernek tavaly nyújtott 33 milliárd eurós mentőcsomaghoz képest.
Németország megújuló energiaforrásokra való átállása lassabban halad a vártnál.
Európa legnagyobb gazdaságában idén az utolsó atomreaktorokat is leállítják, ugyanakkor a szenes erőműveket rendszeresen befűtik, a hivatalos kommunikáció szerint az ellátásbiztonság garantálására. Tény, hogy a megújulók térnyerése messze elmarad attól az ütemtől, amely ahhoz lenne szükséges, hogy 2030-ra elérjék a tiszta energia 80 százalékos arányát. Az új szélerőműparkok telepítése is lelassult, berendezések megdrágultak, és a bürokrácia is lassan bólint rá a létesítményekre.
A Siemens problémái a Gamesa átvétele óta sokasodtak meg. A társaság ugyan 2004 óta foglalkozik tengeri szélerőműparkok telepítésével, de kevés tapasztalattal kezdtek bele a szárazföldi projektek kivitelezésébe. Közben az olcsó kínai konkurencia kemény árversenyt alakított ki a piacon, a másik oldalról pedig az alapanyagárak emelkedése miatt nehezen árazhatók be a hosszabb távú szerződések.
A Siemens Energy már előre jelezte, hogy eredményei ismét csalódást okozhatnak. Vivek Midha, a Citigroup elemzője szerint a befektetők egyre jobban aggódnak a cég miatt.
