A bejelentéskor Aleksandar Vucic szerb elnök arra hivatkozott, hogy Kína az ország legnagyobb külkereskedelmi partnereinek egyike, az árucsere-forgalom az elmúlt tíz év alatt a 185-szörösére nőtt. A jüan már 2015 óta szerepel a nemzetközi pénzforgalmi listán Szerbiában, a jegybank pedig a devizatartalékok közé is felvenné.
A bruttó devizatartalékok jelenleg 24 milliárd eurót tesznek ki, ami az utóbbi húsz év rekordja. Szeptemberben 558,8 millió euróval sikerült növelni, így érte el az említett szintet.
A szerb elnök az Egy övezet, egy út kezdeményezés konferenciáján hangsúlyozta, hogy a két ország kapcsolatai a pénzügyek és a bankügyletek területén is bővülnek. A bori rézbányát működtető kínai érdekeltségű Serbia Zijin Mining pedig az ország első számú exportőre. Szerbia kínai segítséggel Európa legnagyobb rézexportőre lett.
Szerbiában egyébként megkezdte hivatalos látogatását a Nemzetközi Valutaalap delegációja, egészen október végéig vizsgálják az országot, a Szerb Nemzeti Bank képviselőivel találkoznak. A későbbiekben a pénzügyminisztérium, az energetikai, a gazdasági és a munkaügyi tárca képviselőivel is egyeztetnek. Az IMF delegációja előzőleg márciusban tartózkodott Szerbiában. Akkor a készenléti hitelkeret első revízióját végezték el. A Nemzetközi Valutaalap 2022 decemberében 2,4 milliárd eurós készenléti hitelkeretről állapodott meg Szerbiával. A bejelentések szerint az összegnek csak egy részét hívja le Szerbia.
