Az éghajlati alapok iránti kereslet 2023 első felében tovább emelkedett, a kezelt pedig meghaladta az 500 milliárd dollárt, ám ezen a területen még az olyan óriások is lemaradtak, mint az Egyesült Államok és Kína, mégpedig az mögött, amely egy szinte behozhatatlan előnyre tett szert – írta a Bloomberg.

Workers is seen pulling the rotor cap of a new wind turbine of Romande Energie, a Switzerland-based company of production and distribution of electricity after it has been erected on August 8, 2023 above Sainte-Croix. A study by the federal technology institute ETH Zurich has concluded that, in order to meet the government’s 2050 energy target, Switzerland would need 760 wind turbines, nearly 20 times the current number. (Photo by Fabrice COFFRINI / AFP)
Fotó: AFP

A Morningstar szerdán megjelent jelentése alapján egy hatalmas szakadék alakult ki az Európai Unió és más nagy gazdaságok között az éghajlatvédelmi befektetések piacán. Míg az erre szakosodott alapok az Egyesült Államokban és Kínában mindössze 32, illetve 44 milliárd dollárnyi vagyont kezeltek, addig az EU-ban ez június végén elérte a 447 milliárdot.

Az európai alapok gyors ütemben vonzották a befektetőket, és az alacsony szén-dioxid-kibocsátásra fókuszáló stratégiák hatalmas népszerűségre tettek szert az utóbbi években

– mondta Hortense Bioy, a Morningstar fenntarthatósági kutatásokért felelős globális igazgatója. Ezek elterjedésében az új szabályozások és az uniós támogatások is fontos szerepet játszottak

A klímavédelmi alapok vagyona régiónként
 

A lemaradás az Egyesült Államok esetében a legsúlyosabb: bár az éghajlat-politikai alapok vagyonának a 6 százalékát képviseli, az ország hatalmas tőkepiacához képest ez jelentéktelen, főleg a Biden-kormány zöldtámogatásai mellett.

Bioy szerint a gyenge teljesítmény egyik fő oka az, hogy a pénz nagy részét a nap- és szélenergia-ágazat vállalataiba irányították, az amerikai részvénypiac azon részébe, amely az elmúlt két évben az emelkedő kamatok miatt szinte teljesen megrekedt.

Kínában ezek az alapok csak az utóbbi időben váltak népszerűvé, miután a kormány kijelentette, hogy 2060-ra kibocsátásmentessé akarják tenni az országot.

Ennek érdekében állami, tartományi és önkormányzati szinten is számos támogatás jelent meg, ami jókora lendületet adott az erre szakosodó vállalatoknak. A kínai vagyonalapok várhatóan még a jelenlegi gazdasági problémák mellett is gyorsan fognak növekedni, mivel az ország a megújuló energiával kapcsolatos infrastruktúra és alapanyagok – a nappanelek, a szélturbinák és az elektromos járművek akkumulátorai – ellátási láncában domináns szerepet tölt be.

Felforrósodik az éghajlatvédelmi befektetések piaca

A Morningstar idén már több mint 1200 éghajlattal kapcsolatos vagyonalapot tart számon, míg 2018-ban kevesebb mint kétszáz volt a rendszerükben. Ezek közül nagyjából 870 az Európai Unióban található meg, míg Kínában 223, az Egyesült Államokban pedig csak 117 ilyen alap van.

Az éghajlatváltozási alapok a piac leggyorsabban növekvő részét képezik, s bár az amerikai befektetők lemaradtak európai társaik mögött az energetikai átállás területén, az elmúlt hónapok trendjei azt mutatják, hogy kezdenek felébredni

– mondta Bioy. Éppen a múlt héten jelentette be a BlackRock, a világ legnagyobb vagyonkezelője, hogy saját alapot fog indítani a környezetvédelmi célok támogatására, ez pedig sok befektetőt arra ösztönözhet, hogy lépjenek be korán a fiatal szektorba.