Fordulat: a briteknél már a munkaadó szorul engedményekre

A szakszervezetek és a civil aktivisták évek óta tartó figyelmeztettek, hogy Nagy-Britanniában az erőviszonyok túlságosan is eltolódtak a munkaadók irányába, sokan közülük kiszámíthatatlan munkaidőben, rossz körülmények között, nyomott bérért dolgoztatták a beosztottjaikat. 

Főleg az alacsony képzettséghez kötött munkakörökben volt ez jellemző, ám a helyzet az uniós munkavállalók zömének Brexitet követő hazaköltözésével és a pandémiát követő munkaerőpiaci sokkal, a járvány miatti tömeges nyugdíjba vonulásokkal 2021-től gyökeresen megváltozott, 

s aki kedvezőbb körülményeket ígért, az tudta új emberekkel feltölteni az állományát. A nagyobb munkaadók – elsősorban a vendéglátás, a kiskereskedelem, a logisztika és a biztonság területén – rugalmasabb munkaidőt, a betegszabadsághoz táppénz-kiegészítést kínálnak vagy egyenest a magán-egészségügyi ellátórendszerhez irányítják a dolgozóikat a mielőbbi visszatérésük reményében. 

Az egyéb, emelt juttatásokról már nem is szólva. A világjárványt követően a hírhedten kemény és már a dolgozói kizsigerelésével is többször megvádolt amerikai Amazon is beállt a sorba, s a Tesco és a Marks & Spencer kiskereskedelmi vállalatokhoz, az XPO logisztikai csoporthoz és a G4S biztonsági vállalathoz hasonlóan rugalmas munkaszerződésekkel toborozza az új munkavállalóit. 

Az Indeed globális munkaerő-közvetítő is arról számolt be, hogy az elmúlt másfél évben folyamatosan nőtt a fizetett betegszabadságot kínáló állások aránya, többek között a vendéglátásban és más, alacsonyabb fizetésű ágazatokban, éppenséggel az egészségügyben is. 

Az Indeed adatai szerint azonban van még hová fejlődni, hiszen a vendéglátásban és idegenforgalomban az álláshirdetések mindössze 8,9 százalékához járt fizetett betegszabadság, igaz ez majd a duplája a 2022 márciusában regisztrált 4,5 százaléknak – írja a Reuters.

A pozitív változást a számok is igazolják: a Nemzeti Statisztikai Hivatal (ONS) adatai szerint 2007 óta most volt a legmagasabb volt azoknak az embereknek az aránya, akik elégedettek a munkaidő-beosztásukkal. 

Tavaly 167 ezer fővel, azaz 10 százalékkal csökkent azon munkaképes korúak száma, akik bevallásuk szerint amiatt nem dolgoznak, mert a családról kell gondoskodniuk. Ez a csoport 85 százalékban nőkből áll az ONS statisztikái szerint. 

Az M&S kiskereskedelmi vállalat nemrég bevezette a négynapos munkahetet az üzletvezetői szinten, ahol ennek is köszönhetően megnőhetett a női menedzserek részaránya. Emellett ingyen étkezés jár a raktári dolgozóknak, karácsonykor pedig ajándékkártyákat kapnak a dolgozók érdemeik elismeréséül, s hogy legyen miből megvenni a karácsonyi meglepetéseket.

A dolgozók megszerzése után a dolgozók megtartása vált kulcskérdéssé az orosz–ukrán háború miatti energiaválság kapcsán és az infláció előretörésekor, a még mindig egymillió betöltetlen állás ugyanis jelentős csáberővel bírt a változtatásra, fluktuációra hajlamos munkakorúak körében. 

Nem véletlen, hogy a brit cégek az inflációt is meghaladó béremelésekkel és újabb juttatásokkal igyekeztek magukhoz láncolni dolgozóikat, ezzel is magas régiókban tartva az árindexet. Jellemző, hogy a júliussal zárult három hónapban 

– ez a leggyorsabb növekedés a 2001-ben kezdődött adatgyűjtés történetében.

Eközben az infláció tavaly októberben 11,1 százalékon tetőzött, míg augusztusra 6,7 százalékra csökkent, ami még mindig jóval magasabb, mint a Bank of England célértéke, vagy a 5,2 százalékos euróövezeti pénzromlási ütem – ám elmarad a brit bérek növekedésétől. 

Nick Collins, a nyolcezer főt foglalkoztató, bárokat, éttermeket, kocsmákat üzemeltető Loungers vezérigazgatója nem bánja, hogy erő felett növelték dolgozóik bérét, mert bár az infláció miatt valamennyi költségük nőtt, ők is árat emeltek, a fogyasztás fellendülésével pedig a nyereségük is nőtt, miközben dolgozói lojalitását is megnyerték. 

Példaként a Brightonban lévő Alcampo Lounge nevű szórakozóhelyüket említi, ahol

és – önkéntes alapon – lehetőséget a túlórára, amit tisztességgel meg is fizetnek. 

Emellett néhány hétvégén szabadnapot is kapnak, és gondos szervezéssel elkerülik, hogy összecsússzanak a műszakok, azaz aki későig dolgozik, annak korán munkára kelljen jelentkeznie.

– mondta Chris Lloyd-Rogers főszakács.

A munkaerőpiac azonban az utóbbi hónapokba enged a feszességéből, így felvetődik a kérdés, hogy a juttatások, engedmények meddig tarthatók fenn a munkaadói oldalon. Ennek megítélésében azonban egység mutatkozik, vagyis a főnököknek az ország elöregedő népessége és a bevándorlás szigorúbb ellenőrzése miatt meg kell barátkozniuk a munkafeltételek lazulásával, sőt a versenyben újabb extrákkal kell a bővíteniük a személyi juttatások kínálatát.