Hszi Csin-ping kínai elnök a jövő évi biztosítása érdekében nemcsak új gazdasági ösztönzőket hagyott jóvá, hanem azok érvényesülésére a monetáris politika lazítását is elvárja. A gazdaság bővülése érdekében módosítottak a költségvetésen is, amelyre csak kivételes alkalmakkor volt példa.
Fotó: AFP
A kormány ezermilliárd jüan értékű gazdasági ösztönzőket jelentett be, amelyekkel 30 éve nem látott magasra, a bruttó hazai termék (GDP) szerinti 3 százalékra emelte kedden a költségvetési hiánycélt. Az intézkedések arra mutatnak, hogy a kormány célja jövőre is a legalább 5 százalékos GDP-arányos gazdasági növekedés.
A csomag a negyedik negyedévben 0,1 százalékponttal, 2024-ben pedig 0,5 százalékponttal növelheti a GDP-t
a Bloomberg elemzése szerint.
Zhu Min, a Kínai Népi Bank korábbi alelnöke a GDP 4,5-5 százalék között növekedésével számol jövőre. Az élénkítési csomagot finanszírozó államkötvények felét 2024 elején bocsátják ki, míg az önkormányzatok hamarabb is megtehetik ezt. Adam Wolfe, az Absolute Strategy Research közgazdásza szerint
ezek biztosítják, hogy az augusztusban megkezdett fellendülés jövőre is kitartson.
Vagyis a fiskális élénkítés nélkül aligha tartana ki a gazdasági lendület.
Több közgazdász úgy számol, hogy a csomag miatt az önkormányzatok szinten tarthatják infrastrukturális beruházásaikat.
Változás a kínai gazdaságpolitikában
Az, hogy a központi kormányzat inkább államkötvényeket bocsát ki, mintsem a helyi önkormányzatok adósságát növeli, azt mutatja, hogy Kína változtatott a korábbi ösztönzői modelljén.
„A tőke és a kamat törlesztése a központi kormányt terheli, nem növeli a helyi önkormányzatok törlesztési terheit” – magyarázta Csu Zhongming pénzügyminiszter-helyettes szerdán a sajtónak.
A Shenwan elemzői úgy számolnak, hogy a kedden
felvázolt 3,8 százalékos költségvetési hiány a legmagasabb lenne 1994 óta.
Hszi kedden meglátogatta a kínai jegybankot, ami azt mutatja, hogy a monetáris politika lazítását várja az államkötvények kibocsátásának támogatására. A közgazdászok szerint az ösztönző bejelentést követően valószínűbb a bankok kötelező tartalékrátának csökkentése.
Van, aki szerint a háztartásokat is támogatni kellene. „Peking továbbra sem hajlandó mérlegelni a háztartások támogatását, ami késlelteti a kínai gazdaság egyensúlyának helyreállítását” – érvelt Houze Song, a Paulson Institute munkatársa. Több elemző ugyanis úgy látja, hogy
a háztartások fogyasztása nagyobb mértékben előremozdíthatná a gazdaságot az infrastrukturális beruházásokhoz képest.
Ösztönzőkre márpedig szükség van. Az ingatlanszektor kétéves mélyrepülése , az önkormányzatok eladósodása és a csökkenő együttesen deflációs nyomást okoztak. A tárgyi eszközökbe való beruházások 2020 óta a leglassabb ütemben nőttek az év első kilenc hónapjában, az áruk és szolgáltatások árát mérő GDP-deflátor pedig 2015 óta először volt negatív két egymást követő negyedévben. Ráadásul az ingatlanszektor várhatóan jövőre is gyengén teljesít.
