A Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója olyan reformokat tart szükségesnek, amelyek nagyobb szavazati jogot biztosítanának Pekingnek az intézményben, mivel szerinte Kína támogatása nélkül más fejlődő országok is elveszítenék a bizalmukat az alapban – írta a Financial Times.
Fotó: Mustafa Yalcin / AFP
Krisztalina Georgieva bolgár közgazdász, 2019 óta vezeti az IMF-et, és átfogó reformokat sürget, amelyek célja, hogy az intézmény működése tükrözni tudja a világgazdaságban az elmúlt évtizedekben bekövetkezett változásokat, méltó helyet adva a feltörekvő piacoknak. Ezek közül a legfontosabbnak Kína felemelését tartja, amely a mérete ellenére még mindig háttérbe van szorítva a valutaalapban.
Kína mindössze 6 százalékos szavazati joggal rendelkezik az IMF-ben, miközben a globális súlya ennek nagyjából a háromszorosa. Ha ez az egyenlőtlenség a jövőben nem változik, akkor félő, hogy Peking kihátrál intézményünk mögül
– figyelmeztetett Georgieva, aki a valutaalap hatékony működésében kulcsfontosságúnak tartja a realitásokat tükröző szavazati jogokat.
Hagyományosan minden IMF-tagországnak van egy úgynevezett kvótája, amely a világgazdaságban elfoglalt pozícióján alapul, és amely meghatározza az anyagi befizetését, a szavazatának súlyát, valamint a vészhelyzeti finanszírozáshoz való hozzáférését.
Jelenleg Kína kvótája kisebb, mint Japáné. Az IMF-ben az Egyesült Államoknak van a legnagyobb súlya, 17 százalékos részesedéssel, ami vétójogot biztosít számára a 85 százalékos támogatottságot igénylő kvótadöntéseknél – az alap vezetője szerint ezeket az erőviszonyokat át kell alakítani.
Az IMF vezére szerint már csak Kína ad némi reményt a világgazdaságnakKrisztalina Georgieva szerint a fejlett gazdaságok politikai döntéshozói a bankösszeomlásokat követően határozottan reagáltak a pénzügyi stabilitási kockázatokra, de még így is éberségre van szükség. |
Az IMF kormányzótanácsa általában ötévente szokta felülvizsgálni a kvótákat, és legutóbb 2010-ben állapodott meg változtatásokról. Azóta Kína gazdasága jelentősen nőtt, és a nemzetközi politikában is egyre aktívabb szerepet vállal.
A globális védőháló középpontjában vagyunk. Ha az alap nem képes együtt haladni a világgal, és nem tud bizalmat teremteni a fejlődő országokban, akkor nem tudunk segítséget nyújtani nekik a jövőben várható gazdasági, társadalmi és természeti katasztrófák idején
– mondta az IMF-vezér. Georgieva indítványaival párhuzamosan az Egyesült Államok azon dolgozik, hogy a washingtoni székhelyű multilaterális intézményekben erősítse a fejlődő és feltörekvő országok pozícióját, hogy növelje a nyugati befolyást az orosz és kínai programokkal szemben.
Georgieva azonban inkább arra törekszik, hogy növelje az intézmény erőforrásait, hogy világszerte kezelni tudja a gazdasági problémákat – ehhez pedig szerinte nagy szükség lesz a kínai tőkére.
Fotó: Celal Gunes / AFP
Az IMF vezérigazgatója hosszú ideje Kína legnagyobb pártfogója, véleményének pedig már a Világbank ideiglenes elnökeként is hangot adott. Kínának a valutaalapban betöltött kvótája valóban nem tükrözi gazdaságának méretét, és kétségtelen, hogy a megerősített támogatásával az IMF hatékonyabban tudna segítséget nyújtani a bajbajutott országoknak.
Az IMF vezére viszont korábban kevésbé tiszta eszközöket is igénybe vett, hogy nagyobb hatalmat adjon Pekingnek.
2021-ben egy független vizsgálat megállapította: Georgieva 2019-ben arra utasította a Világbank munkatársait, hogy az intézmény évente megjelenő Doing Business jelentésében javítsák fel az adatokat, hogy Kína kedvezőbb helyet foglaljon el a rangsorban. Ennek ellenére az IMF igazgatótanácsa bizalmat szavazott a bolgár közgazdásznak, mivel szerintük a vizsgálat „nem bizonyította kétséget kizáróan”, hogy ő is aktívan részt vett az adathamisításban.
A botrány miatt a Világbank leállt a Doing Business jelentések készítésével, pedig ezek éveken át fontos eszközök voltak a fejlődő országok számára, hogy külföldi befektetéseket vonzzanak be a piacukra.
Csalt a VilágbankA botrányban a jelenleg az IMF-et vezető Krisztalina Georgieva is érintett. A jelentések készítése során a Kínával kapcsolatos adatokat hamisították meg több évben is. |
Az Egyesült Államok tisztviselői jelezték, hogy nyitva hagyták az ajtót Kína kvótájának növelésére a jövőben, azonban most minden olyan indítványt meg fognak vétózni, amely bármilyen módon kiterjesztené Peking szavazati jogát.
Kínát, a világ legnagyobb kétoldalú hitelezőjét a nyugati intézetek és kormányok évek óta bírálják, amiért folyamatosan megakadályozza a bajba jutott országok számára az adósságátütemezési megállapodásokat.
Georgieva és az IMF munkáját is egyre többen kritizálják az olyan csőd szélén álló országok felügyelete miatt, mint Argentína és Pakisztán, amelyeken a valutaalap programjai egyre kevésbé tudnak segíteni.
