Messze nem elegendőek a német szövetségi kormány és a tartományi kormányok közösen elhatározott intézkedései a migráció megfékezése és a pénzügyi terhek igazságosabb elosztása érdekében – fejtették ki a kereszténydemokrata (CDU) és keresztényszocialista (CSU) politikusok kedd reggel, miután hónapok óta tartó vita után Berlin és a tartományok hétfőre virradóra megállapodásra jutottak.
Markus Söder bajor miniszterelnök például az X-en posztolta ki, hogy bár a migrációs politikában most már mozdul valami, ám a Németországba irányuló bevándorlás korlátozásához további nyomást kell gyakorolni a migránsokra – írja a német Handelsblatt.
Carsten Linnemann, a CDU főtitkára is elégtelennek tartja a megállapodást. „Ez csak egy kis lépés” – mondta az ARD televízió Morgenmagazin című műsorában.
Több mint évi 1300 milliárd forintnyi átalányt utal Berlin a menekültek ellátására
Olaf Scholz kancellár – aki a Reuters szerint a szigorítással az egyre erősödő, ellenzéki Alternative für Deutschland (AFD) párt vitorlájából fogná ki a szelet -– történelminek nevezte az elfogadott intézkedéseket, melyek közül az első, hogy a berlini kormány a jövő évtől kezdve menekültenként évi 7500 eurót, azaz több mint 2 800 000 forintot fizet a tartományoknak és az önkormányzatoknak, amire 2024 első felében 1,75 milliárd eurós előleget utal át, lévén az éves teljes költséget 3,5 milliárd euróra, vagyis több mint 1 324 milliárd forintra becsülik.
Ez az összeg azonban nem fedezi a menekültellátás teljes költségét, hiszen egyrészt a felek a megállapodásban a terhek megosztásáról egyeztek meg, másrészt a tartományi kormányok eredetileg 40 százalékkal többet, vagyis menekültenként 10 500 eurót kértek, míg Scholzék csupán 5000 eurót akartak adni.
Ezen túlmenően a másfél évnél régebben Németországban tartózkodó menedékkérők állami juttatásait is csökkenteni fogják. Eddig ugyanis az ellátások 18 hónap elteltével megközelítőleg a rendszeres szociális segély szintjére emelkedtek. A jövőben erre csak 36 hónap után kerül sor.
A miniszterelnöki konferencia megállapodott a kancellárral a fizetési kártya bevezetéséről is. A jövőben a juttatások egy részét a kártyára töltik fel. Egy munkacsoport várhatóan január végéig dolgozza ki a kártyával kapcsolatos szabályokat.
Új jogszabályban szorítanák emellett a hatóságokat és a bíróságokat is a menekültügyi eljárások eddiginél sokkal gyorsabb lefolytatására. A Szövetségi Migrációs és Menekültügyi Hivatal elsőfokú határozatának hat hónapon belül meg kell születnie, és ugyanez a határidő vonatkozna az elsőfokú bírósági eljárásokra is.
A német önkormányzati szövetségek vegyesen ítélik meg az alkut
A Német Városok Szövetségének alelnöke, Burkhard Jung a Deutschlandfunknak kifejtette, hogy az egy főre jutó átalány bevezetése kedvező, ám a 7500 euró nagyon kevés.
Gerd Lansberg, a Városok és Települések Szövetségének igazgatója szerint ugyanakkor az átalány nagy könnyebbséget jelent az önkormányzatoknak. Lansberg kifejezetten dicsérte az országos fizetési kártya bevezetését, a menekültügyi eljárások felgyorsítását és a a menedékkérők állampolgári ellátásban való részesüléséig tartó időszak meghosszabbítását is.
A szövetség szakértői úgy becsülik, mindez a költségeket országosan mintegy 1 milliárd euróval csökkentheti
– tette hozzá.
Ugyanakkor óva intett attól, hogy a végrehajtási folyamat, azaz a megállapodásnak megfelelő jogszabályok megalkotása szokás szerint elhúzódjon.
A kitoloncolás megkönnyítése
A szövetségi kormány beleegyezett abba is, hogy megvizsgálja, a menekültügyi eljárásokat az Európai Unión kívül is le lehetne-e folytatni, bár Scholz szkeptikusan nyilatkozott arról, hogy alkotmányosan lehetséges-e, és hogy a partnerországok beleegyeznek-e.
A 2015-ös migrációs válságot követően az EU kísérletei, hogy Észak-Afrikában ilyen központokat hozzanak létre, jogi, biztonsági és humanitárius aggályok miatt meghiúsultak. Az ötletet azonban azóta újjáélesztették, először Nagy-Britannia lépett a 2022-es ruandai megállapodással, hétfőn pedig Róma kötött hasonló megállapodást Albániával.
Az illegális migrációval kapcsolatos aggodalmak pedig ezenközben Németországban egyre nőttek, mivel a menedékjogot kérők száma folyamatosan dagad, amit az egymillió ukrán menekült érkezése is fokozott.
Németországban 2023 első kilenc hónapjában mintegy 230 ezren kértek menedékjogot, többen, mint az egész tavalyi évében, bár jóval kevesebben, mint 2016-17-ben. Az AFD viszont rárepült a témára és ez megkongatta a vészharangot Berlinben, hiszen a téma a közvélemény-kutatások szerint Németország második legerősebb pártjává tette a CDU-tól jobbra elhelyezkedő alakulatot.
A Német Szövetségi Köztársaságban pedig a második világháború után kialakult íratlan szabály, hogy abban a mezőben már senki sem helyezkedhet el, nemhogy a második legnépszerűbb párt, amely mindhárom koalíciós pártot megelőzi, csupán az uniós pártoktól marad el.
Scholz balközép kabinetje így aztán saját hatáskörben is elfogadott egy új törvényt, amely megkönnyíti a hatóságok számára a bűnszövetkezetek tagjainak kitoloncolását és lehetővé teszi a migránsok otthonának átkutatását személyazonosságuk megállapítása érdekében.
