Elég nagy már ahhoz, hogy tudjon magára vigyázni – poénkodott még a 80-as években Ronald Reagan amerikai elnök, amikor újságírók a szemére hányták, hogy túlságosan elszaladt az államadósság. A nagy hitelminősítők most sorra közlik egyre pesszimistább véleményüket a kérdésről.

Moody's,Logo,On,Facade,Of,7,World,Trade,Center,Building
Fotó: Dariusz Gryczka

A Moody’s egyik vezető elemzője szerint az Egyesült Államokban a politikai polarizáció megnehezíti a költségvetési döntések meghozatalát a 2024-es elnökválasztás előtt, ami késleltetheti az államadósság besorolásának jobb megítélését. A hitelminősítő pénteken stabilról negatívra változtatta az a besorolás kilátásait, magyarra lefordítva ez azt jelenti, hogy 

akár rosszabb kategóriába is sorolhatják a világon a legbiztonságosabb befektetések közé sorolt amerikai államkötvényeket. 

Bármilyen jelentős politikai válaszlépés, amelyet a csökkenő költségvetési erőre láthatnánk, valószínűleg nem történne meg 2025-ig a jövő évi politikai naptár realitása miatt 

– mondta William Foster, a Moody’s vezető alelnöke a Reutersnek, utalva arra, hogy kampány idején kevéssé valószínű a fiskális szigor.

A Moody’s általában 18-24 hónapon belül„megoldja” a kilátást, vagyis negatív kilátás esetén vagy stabilra állítja vissza, vagy leminősítést hajt végre – mondta. A folyamat azonban hosszabb ideig is eltarthat, és a meghozandó fiskális politikai intézkedésektől függ.

A Moody’s alacsonyabb kilátása a kötvényeladási hullám után következett be.

Az irányadó 10 éves papír hozama korábban áttörte a lélektani határnak számító 5 százalékot

később azonban bekövetkezett egy jelentősebb korrekció. Az amerikai jegybank, a Federal Reserve várhatóan hosszabb ideig tartja magasan irányadó kamatát az elleni küzdelem jegyében, sőt még egy újabb kamatemelés sincs kizárva. Ez jelentősen megdrágítja a költségvetés finanszírozását. 

A mi szempontunkból az a kérdés, hogy a kormányzat milyen mértékben lesz képes ezt olyan költségvetési politikai intézkedésekkel kezelni, amelyek csökkentik a hiányt, akár magasabb bevételekkel, akár a kiadások csökkentésével

– mondta a közgazdász a Reutersnek nyilatkozva.