Felébreszthette a döntéshozókat a kialakult, válságos helyzet. Radikális változásokra van ugyanis szükség ahhoz, hogy az egyes országok el tudják érni klímacéljaikat. A közelmúlt negatív hírdömpingje, a szárnyaló nyersanyagárak következményei, a hitelezés megdrágulása kilátástalan helyzetbe hozta a szélerőműgyártókat. Projekteket is leállítottak az országok, annyira rossz lett a helyzet.
Vestas, az úttörő
Elsőként a Vestas Wind Systems számolt be pozitív fordulatról. A meghatározó gyártó bejelentette a rendelésállománya nagymértékű növekedését, és kilátásait is javította. Ugyanakkor
az tény, hogy a projektek többe kerülnek, mint amire eredetileg számítottak, így a támogatási összegeknek is növekedniük kell. Az európai kormányok reagáltak, és nem zárkóztak el a dotáció növelésétől.
A múlt héten az Egyesült Királyság öntött a finanszírozás növeléséről, és megemelte a nyílttengeri projekteknek nyújtott támogatásokat. Brüsszel szerint azonnali lépésekre van szükség, fel kell gyorsítani a szélprojektek engedélyezését, és – elsősorban Németországban – meg kell könnyíteni a zöldenergia hálózatba táplálását. Mindez a zöldberuházások mennyiségét növeli, így hozzájárul a nettó nulla kibocsátási szint eléréséhez.
Immár a politikai döntéshozók is felismerik a helyzet súlyosságát, együtt viszont meg kell találnunk a megoldást
– mondta Alana Kuhne, az Orsted piacfejlesztési vezetője egy konferencián.
A kedvező fordulatra
a befektetők is reagáltak, ugyanis az október eleji mélypont óta 30 százalékot drágultak a Vestas részvényei.
A JPMorgan a múlt héten semlegesre javította a súlyozását, az eddigi alulsúlyozási ajánlás helyett. Emellett az is jót tett az ágazatnak, hogy az Octopus Energy pénteken bejelentette, hogy 2030-ig egy 3 milliárd angol fontos alapot indít a tengeri szélenergiába való befektetések támogatására.
Vékony jégen állnak a nyílttengeri projektek, ma igen nehéz dönteni ezek megépítéséről
– hangsúlyozta Xabier Viteri Solaun, az Iberdrola SA megújuló energiaforrásokkal foglalkozó üzletágának igazgatója.
A szélenergia árának emelése ugyan lehetne megoldás, de a fogyasztók még jóformán „magukhoz sem tértek” a tavalyi energiaársokkból.
Ugyanakkor szembe kell nézni azzal, hogy a szélenergia nélkülözhetetlen az európai váltáshoz. A berendezések gyártói jelentős munkaadók, és már most is időként a teljes áramtermelés 30 százalékát a szélerőművek adják.
Hasonló a helyzet a tengerentúlon is. Az Egyesült Államokban az Orsted több mint 5 milliárd dollár értékű projektet függesztett fel. Emellett a magasabb beruházási árak miatt sem tudnak elindulni új beruházások.
Brüsszel sem tétlenkedik
Az európai uniós döntéshozókban is tudatosult a nyugtalanító helyzet, így egy cselekvési tervet dolgoztak ki.
Becslések szerint az EU-nak 2030-ra több mint 500 gigawatt szélenergiára van szüksége ahhoz, hogy elérje a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos célkitűzéseit, szemben a 2022-es 204 gigawattal.
„Ez csak egy jól működő ellátási lánc segítségével sikerülhet” – hangsúlyozták Brüsszelben.
„Ugyan az lelassult, és a kamatok is szelídültek, a befektetések jobban tervezhetőek. Ugyanakkor a fellendülés valószínűleg lassú lesz, mert a befektetői bizalomnak is vissza kell állnia” – mondta Carla Ribeiro, a Ramboll tanácsadó cég egyik vezetője.
A Bloomberg szakértői szerint borítékolni lehet, hogy a projektek felgyorsulnak, ugyanakkor az állami garanciák csak a szükséges forrás egy részét teremtik meg. A magas nyersanyagárak továbbra sem segítik a beruházásokat. Kockázatot jelent az is, hogy a cégeknek hozzá kell férniük a hálózathoz is, ahhoz viszont sok társasággal kell külön szerződést kötniük. Biztató azonban, hogy Lengyelországban, ahol a Vestas nagy megrendeléseket kötött, minden a tervek szerint halad, ami a többi projekt finanszírozását is megkönnyítheti.
