Életének valószínűleg a legsikeresebb másfél évét zárta Alekszej Szagal, a nyugati cégek oroszországi exodusának egyik legnagyobb haszonélvezője. Cége, az Arnest csoport ugyanis a Bloomberg becslése szerint egymilliárd dollár értékű vagyont szerzett meg, amivel az 56 éves üzletember ugyan nem lett dollármilliárdos, de bekerült az orosz gazdasági elitbe.
Az Arnest először megpróbálta megvenni a piacvezető dán Carlsberg sörfőzdéit, de hiába kínált értük majdnem 800 millió dollárt, az orosz kormány a saját irányítása alá vonta, és a vezetésére az Interfax tudósítása szerint kinevezte Vlagyimir Putyin elnök egyik szövetségesét. (Egy dollár 343,8 forint.)
Egy hónappal később azonban Szagal nagyobb sikerrel járt. A Heineken oroszországi üzletágát, többek között hét sörfőzdét, megszerezte egy euróért, azaz akkor 382,3 forintért, és az ígéretért, hogy „majd” visszafizeti a cég százmillió eurós adósságát.
Nem ez volt azonban az Arnest csoport egyetlen sikere, mert addigra már az övé volt az ukrajnai háború miatt Oroszországból kivonuló nyugati cégek közül a kozmetikai iparban érdekelt Oriflame és a csomagolóipari Ball is, amelyekért 530 millió dollárt fizetett.
„Sem az Arnest, sem a megvásárolt cégek nincsenek tőzsdén, így különleges eljárás nélkül nehéz megmondani, hogy mekkora a valós piaci értékük” – reagált e-mailben a hírügynökség megkeresésére Szagal.
Az ő példája is jól mutatja, hogyan változik az orosz üzleti világ, ahol az újonnan érkezettek is képesek korábban elérhetetlen vagyont és hatalmat szerezni. Szagal csak egy azok közül, akik
felcsipegetik a morzsákat, miután az eddigi orosz milliárdosokat a partvonalon túlra kényszerítik az invázió miatt kivetett nyugati szankciók.
Az új főszereplők közül sokan egyébként nem is annyira újak, többjük évtizedek óta dolgozik az üzleti életben, gyakran éppen annál a nyugati vállalatnál, amelyet most megvásárolt – emlékeztetett a Bloomberg.
A külföldi vállalatok oroszországi exodusa lehetővé tette a Kreml számára, hogy lecserélje az 1990-es évek oligarcháit a 2023-asokkal, akik így mindent neki köszönhetnek
– mondta ezzel kapcsolatban Chris Weafer, a Macro-Advisory vezérigazgatója.
Közben Európa legnagyobb vállalatai legalább 100 milliárd eurós közvetlen veszteséget szenvedtek el oroszországi tevékenységeik miatt az orosz–ukrán háború kitörése óta. A 600 európai cég éves jelentéséből és 2023-as pénzügyi kimutatásából készült felmérés azt jelzi, hogy 176 vállalat írta le veszteségeit az oroszországi vállalkozásai eladása, bezárása vagy leépítése következtében.