A mesterséges intelligencia egyfajta reflexió, az embernek olyan képe van a mesterséges intelligenciáról, amilyen önmagáról. Ha attól félünk, hogy az AI elpusztítja a világot, akkor lényegében attól tartunk, hogy az emberiség pusztítja el a világot – mondta Kovács Ákos, a PPKE Kommunikáció- és Médiatudományi Intézet vezetője a minap egy konferencián a témában.
Erre jó példa: amikor a mesterséges intelligenciát ábrázoljuk, akkor az emberi agyhoz hasonló formájú gépesített agyként, vagy emberszabású robotként tüntetjük fel, és az AI is ilyen képeket generál magáról.
Zenészek mellett már AI is lehet példakép
A mesterséges intelligencia hatással van a média világára is, aminek egyik ékes példája az AI-influenszerek megjelenése. Ennek két csoportja van, az emberszerű influenszerek, illetve a deepfake influenszerek – mutatta meg Guld Ádám, a Pécsi Tudományegyetem docense. Hozzátette: valódi AI-influenszer még nem létezik, ezek többnyire ember által alkotott és létrehozott karakterek.
A fiatal korosztály rendkívül nyitott ezekre a megoldásokra, sokak számára vonzó, hogy nem egy ember, hanem egy robot van a képernyő túloldalán.
Az egyik legismertebb ilyen karakter Milla Sofia, a 19 éves Helsinkiben élő AI-hölgy, akinek immár 110 ezer követője van, és átlagosan 4500 interakciót kap egy-egy posztjára. Az indiai Adity Iyer egy házasságközvetítő cég (BharatMatrimony) arca, egyértelműen a női felhasználókat szólítja meg.
A technológia kísérti az embert
Sokat lehetett hallani arról, hogy a hagyományos oktatásnak és munkának lassan vége lesz, nos ez a valóságban már megtörtént – hívta fel a figyelmet Szűts Zoltán, az egri Esterházy Károly Egyetem docense. Aláhúzta, hogy a klasszikusnak mondható 8 óra munka, 8 óra pihenés, 8 óra szórakozás alapú napirendünket a technológiai fejlődés már korábban romba döntötte, a határok teljesen elmosódtak.
A technológia számos megoldással kísérti az embert, például azzal, hogy helyettünk dolgozik.
A szakértő szerint nem szabad engedni a kísértésnek, a „digitális demencia” áldozatává válni: a technológiát saját magunk fejlesztésére kell használni, nem pedig a kiváltásunkra. Az erősítendő kompetenciák közé tartozik a digitális készségeink fejlesztése mellett a kritikai gondolkodás is.
A kép és videó létrehozására alkalmas mesterségesintelligencia-megoldások szinte bármilyen állítást képesek alátámasztani, a felelősséget pedig senki nem vállalja – figyelmeztetett.
A szabályozás le van maradva
Nemcsak etikai, hanem jogi szempontból is ingoványos talaj még az AI. A jelenlegi jogi megközelítés szerint a kizárólag MI-alkotta művek nem állhatnak szerzői jogi védelem alatt, a hazai szabályozás alapján ugyanis csak természetes személy lehet az alkotó – hívta fel a figyelmet Lábody Péter, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (SZTNH) szakértője.
Számos különleges eset merült fel az elmúlt években. A mesterséges intelligencia által generált képregény esetén a képekre nem, de az ember által hozzáadott szövegre már kapható oltalom.
Buborékba zárva fogyasztjuk a híreket?
Valós félelem volt évekkel ezelőtt, hogy a személyre szabott hírfogyasztás, a közösségi oldalak és a keresőmotorok által elénk tárt források buborékokat alakíthatnak ki, azonban ez a jóslat nem teljesen valósult meg, hiszen az emberek többsége több különféle tartalmat fogyaszt – húzta alá Papp János Tamás, az NMHH szakértője. Hozzáfűzte, hogy lényegében nem az AI zár bennünket buborékba, hanem mi zárjuk buborékba saját magunkat: a közösségi média fokozza ezt a jelenséget, amely korábban is jelen volt az életünkben, csak más formában.
A hírfogyasztás nagy arányban áthelyeződött a közösségi médiába, ezek a platformok terelik egy-egy hírforrás irányába a felhasználókat, emiatt a sajtónak olyan tartalmakat kell előállítania, amelyre az ottani fogyasztók nagy arányban kattintanak – hívta fel a figyelmet.
A minőségi újságírás támogatása kiemelten fontos lenne, ahogy a médiatudatosság erősítése is.
Érdekes gondolatok az újságírás- és AI-témában:
- A kommunikációs szakmák esetében számos előnye van a modern technológiáknak, gondoljunk csak a drónok megjelenésére – amelyek a kevésbé biztonságos helyekre elmennek a fotósok vagy újságírók helyett. Azonban ez számos veszélyt is rejt, hogy az AI használatára nemcsak a tartalom előállítóit kell felkészíteni, hanem annak befogadóit is – emelte ki Andok Mónika, a PPKE docense.
- Előnyei mellett veszélyei is vannak a technológiának: nyelvi képességeinket ronthatja, ha folyton csak az MI-re támaszkodunk – jelentette ki Radetzky András, a PPKE adjunktusa.
- Újságírókkal készített mélyinterjúk alapján elmondható: tartalomgenerálásra nem használják még a mesterséges intelligenciát, azonban a fordításban, interjúk leírásában már igen. A szakmában a rövid hírek terén elfogadják az AI használatát, azonban a vélemény műfajokban nem látják helyét a mesterséges intelligenciának – hangsúlyozta Szilczl Dóra a PPKE adjunktusa.
Nem tűnik el, csak átalakul...
A technikai fejlődés kódolva van a társadalomban, hiszen a világ azért gyorsult fel ennyire, mert sokan lettünk a bolygón, gazdagabbak lettünk, a technológiai újításokkal pedig ezekre a helyzetekre reagálunk – magyarázta Rab Árpád jövőkutató, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem főmunkatársa a konferencián.
A mesterséges intelligencia következtében valószínűleg nem tűnnek el komplett szakmák, csak átalakulnak, új iparágak jelennek meg, mint ahogy eddig is a történelem során. A mesterséges intelligencia nem veszi el a munkánkat, de az AI-t ügyesebben használó versenytárs igen – vonták le a konferencián a végkövetkeztetést.
„Teremtett világok – A mesterséges intelligencia, mint probléma és mint lehetőség” címmel konferenciát szervezett a minap a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság (NMHH) és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) Kommunikáció és Médiatudományi Intézete. Az egyetemen jött létre elsőként Magyarországon szakirányú továbbképzés a mesterséges intelligencia alkalmazására a Bölcsészkar és az Információs Technológiai és Bionikai kar közös képzéseként.
Az OpenAI vezetője várakozásait felülmúlta a ChatGPTA ChatGPT rekordokat döntött meg a történelem leggyorsabban növekvő fogyasztói alkalmazásaként, és jelenleg körülbelül százmillió heti aktív felhasználója van. Az OpenAI operatív vezetője egy interjúban beszélt a cég eredményeiről, a kirúgott, majd visszavett vezérigazgatóról, valamint arról, hogy egy éve még egymillió egyidejű felhasználót jósolt. |
