A mesterséges intelligencia egyfajta reflexió, az embernek olyan képe van a mesterséges intelligenciáról, amilyen önmagáról. Ha attól félünk, hogy az AI elpusztítja a világot, akkor lényegében attól tartunk, hogy az emberiség pusztítja el a világot – mondta Kovács Ákos, a PPKE Kommunikáció- és Médiatudományi Intézet vezetője a minap egy konferencián a témában.
Erre jó példa: amikor a mesterséges intelligenciát ábrázoljuk, akkor az emberi agyhoz hasonló formájú gépesített agyként, vagy emberszabású robotként tüntetjük fel, és az AI is ilyen képeket generál magáról.
A mesterséges intelligencia hatással van a média világára is, aminek egyik ékes példája az AI-influenszerek megjelenése. Ennek két csoportja van, az emberszerű influenszerek, illetve a deepfake influenszerek – mutatta meg Guld Ádám, a Pécsi Tudományegyetem docense. Hozzátette: valódi AI-influenszer még nem létezik, ezek többnyire ember által alkotott és létrehozott karakterek.
A fiatal korosztály rendkívül nyitott ezekre a megoldásokra, sokak számára vonzó, hogy nem egy ember, hanem egy robot van a képernyő túloldalán.
Az egyik legismertebb ilyen karakter Milla Sofia, a 19 éves Helsinkiben élő AI-hölgy, akinek immár 110 ezer követője van, és átlagosan 4500 interakciót kap egy-egy posztjára. Az indiai Adity Iyer egy házasságközvetítő cég (BharatMatrimony) arca, egyértelműen a női felhasználókat szólítja meg.
Sokat lehetett hallani arról, hogy a hagyományos oktatásnak és munkának lassan vége lesz, nos ez a valóságban már megtörtént – hívta fel a figyelmet Szűts Zoltán, az egri Esterházy Károly Egyetem docense. Aláhúzta, hogy a klasszikusnak mondható 8 óra munka, 8 óra pihenés, 8 óra szórakozás alapú napirendünket a technológiai fejlődés már korábban romba döntötte, a határok teljesen elmosódtak.
A technológia számos megoldással kísérti az embert, például azzal, hogy helyettünk dolgozik.
A szakértő szerint nem szabad engedni a kísértésnek, a „digitális demencia” áldozatává válni: a technológiát saját magunk fejlesztésére kell használni, nem pedig a kiváltásunkra. Az erősítendő kompetenciák közé tartozik a digitális készségeink fejlesztése mellett a kritikai gondolkodás is.
A kép és videó létrehozására alkalmas mesterségesintelligencia-megoldások szinte bármilyen állítást képesek alátámasztani, a felelősséget pedig senki nem vállalja – figyelmeztetett.
Nemcsak etikai, hanem jogi szempontból is ingoványos talaj még az AI. A jelenlegi jogi megközelítés szerint a kizárólag MI-alkotta művek nem állhatnak szerzői jogi védelem alatt, a hazai szabályozás alapján ugyanis csak természetes személy lehet az alkotó – hívta fel a figyelmet Lábody Péter, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (SZTNH) szakértője.
Számos különleges eset merült fel az elmúlt években. A mesterséges intelligencia által generált képregény esetén a képekre nem, de az ember által hozzáadott szövegre már kapható oltalom.
Valós félelem volt évekkel ezelőtt, hogy a személyre szabott hírfogyasztás, a közösségi oldalak és a keresőmotorok által elénk tárt források buborékokat alakíthatnak ki, azonban ez a jóslat nem teljesen valósult meg, hiszen az emberek többsége több különféle tartalmat fogyaszt – húzta alá Papp János Tamás, az NMHH szakértője. Hozzáfűzte, hogy lényegében nem az AI zár bennünket buborékba, hanem mi zárjuk buborékba saját magunkat: a közösségi média fokozza ezt a jelenséget, amely korábban is jelen volt az életünkben, csak más formában.
A hírfogyasztás nagy arányban áthelyeződött a közösségi médiába, ezek a platformok terelik egy-egy hírforrás irányába a felhasználókat, emiatt a sajtónak olyan tartalmakat kell előállítania, amelyre az ottani fogyasztók nagy arányban kattintanak – hívta fel a figyelmet.
A minőségi újságírás támogatása kiemelten fontos lenne, ahogy a médiatudatosság erősítése is.
Érdekes gondolatok az újságírás- és AI-témában:
A technikai fejlődés kódolva van a társadalomban, hiszen a világ azért gyorsult fel ennyire, mert sokan lettünk a bolygón, gazdagabbak lettünk, a technológiai újításokkal pedig ezekre a helyzetekre reagálunk – magyarázta Rab Árpád jövőkutató, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem főmunkatársa a konferencián.
A mesterséges intelligencia következtében valószínűleg nem tűnnek el komplett szakmák, csak átalakulnak, új iparágak jelennek meg, mint ahogy eddig is a történelem során. A mesterséges intelligencia nem veszi el a munkánkat, de az AI-t ügyesebben használó versenytárs igen – vonták le a konferencián a végkövetkeztetést.
„Teremtett világok – A mesterséges intelligencia, mint probléma és mint lehetőség” címmel konferenciát szervezett a minap a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság (NMHH) és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) Kommunikáció és Médiatudományi Intézete. Az egyetemen jött létre elsőként Magyarországon szakirányú továbbképzés a mesterséges intelligencia alkalmazására a Bölcsészkar és az Információs Technológiai és Bionikai kar közös képzéseként.
Az OpenAI vezetője várakozásait felülmúlta a ChatGPTA ChatGPT rekordokat döntött meg a történelem leggyorsabban növekvő fogyasztói alkalmazásaként, és jelenleg körülbelül százmillió heti aktív felhasználója van. Az OpenAI operatív vezetője egy interjúban beszélt a cég eredményeiről, a kirúgott, majd visszavett vezérigazgatóról, valamint arról, hogy egy éve még egymillió egyidejű felhasználót jósolt. |
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.