Orbán Viktor miniszterelnök Buenos Airesbe utazott, ahol december 10-én részt vesz Argentína új elnöke, Javier Milei ünnepélyes beiktatásán. A vizit apropóján az Oeconomus áttekintette Argentína gazdaságát, illetve a magyar–argentin kereskedelmi kapcsolatokat.
Fotó: Luis Robayo
Az új elnök hivatalba lépésétől általános konszolidációt és reformokat várnak,
Argentína ugyanis szinte állandóan az államcsőd szélén táncol.
Talán nem olyan közismert, de nem volt ez mindig így, bő száz évvel ezelőtt még a világ tíz leggazdagabb országa közé tartozott, és Franciaországot, Németországot és Olaszországot is megelőzte.
Holott az adottságok is meglennének a fejlődéshez: Argentína Venezuelát és Mexikót követően a legnagyobb latin-amerikai szénhidrogént kitermelő ország, a készletek pedig alig maradnak el a katari tartalékoktól, és mintegy kétszeresét adják a szaúd-arábiainak. Hosszú ideje első helyen áll a mezőgazdasági termékek kivitelében is, és jók a bányászati erőforrások is.
A magyar és argentin kereskedelmi kapcsolatokban komoly potenciál rejlik, ráadásul az és a külkereskedelmi mérleg nagysága közel azonos. 2021-ben mintegy 80 százalékos növekedést követően megdőlt a kétoldalú kereskedelmi forgalom rekordja, értéke pedig meghaladta a kétszázmillió dollárt.
Az a fránya infláció
Viszonylag kevés olyan ország van a világgazdaságban, ahol szinte állandó az államcsőd veszélye. Argentína azonban biztosan ilyen ország, még akkor is, ha az IMF-fel kötött megállapodás egyelőre garanciát nyújt arra, hogy ez ne következzen be. Azonban, mint az IMF-el való együttműködéskor minden esetben, a beszámolási kötelezettség szigorú, az áthidaló hitellel való gazdálkodás pedig még inkább megköti a gazdaság mozgásterét.
Az ország stabilitásának megőrzése kötelező, éppen úgy, ahogyan az IMF által kért intézkedések betartása is. Az országban az egyik legnagyobb fejfájást jelenleg az okozza, hogy a nemzetközi intézmény a hitelek folyósításáért cserébe az energia árának támogatásának kivezetését, illetve differenciálását kéri. Az egyébként is magas inflációt (2023. október: 8,3 százalék) ez még tovább emeli, ugyanis decemberre havi 15 százalékos áremelkedést várnak. 2023-ban pedig az éves inflációs ráta még a 200 százalékot is megközelítheti, akkor, amikor a kormányzat a költségvetést mindösszesen 60 százalékos inflációval tervezte.
Fotó: AFP
A múlt nagyon dicső
Argentína kapcsán azonban nem mindig voltak kizárólag negatívak a hírek. Az 1870-től 1915-ig tartó időszakban az ország a világgazdaság egyik leggyorsabb növekedést mutató országa volt, és a évente átlagosan mintegy 6 százalékkal nőtt. Ebben az időszakban a főváros, Buenos Aires lakosságának közel fele külföldi születésű volt, és az ország mágnesként vonzotta az európai és többek között az olasz bevándorlókat. Ők a termékeny pampákon kerestek munkát, ahol a növénytermesztés és a szarvasmarha-tenyésztés különösen ígéretes volt.
Ekkor Argentína a világ tíz leggazdagabb országa közé tartozott, és még Franciaországot, Németországot és Olaszországot is megelőzte.
Az egy főre eső jövedelem tekintetében szinte alig maradt el a 16 leggazdagabb gazdaság átlagától. Ebben az időszakban a szomszédos Brazília pedig negyedannyira sem volt jómódú.
Fotó: Luis Robayo / AFP
Nem sikerült elkerülni a recessziót
2023-ban a gazdaság várhatóan 3,5 százalékkal esik vissza 2022-höz képest, amikor a gazdaság csaknem 6 százalékkal tud növekedni. A gazdasági nehézségek fő okai: az aszály és a mezőgazdasági teljesítmény visszaesése, a vásárlóerő miatti csökkenése, a beruházások rendkívül alacsony szintje. Vannak azonban más jellegű problémák is: az argentin lakosság felének nincs szennyvízelvezetése, és az otthonok több mint 15 százalékában nincs ivóvíz. Az energiahiány mára kritikus az országban, az áramszünetek száma két és félszeresére nőtt az elmúlt időszakban.
Az elemzés részletei az Oeconomus oldalán.
