Az észak-németorszgi Heide városában a településen épülő akkugyárról szavaznak ma az önkormányzati képviselők: hét politikusból négy támogatja a projektet, három ellenzi. A svéd Northvolt 4,5 milliárd eurót költ a villanyautókat kiszolgáló létesítményre Berlin több mint 900 millió eurós támogatásával. Az összeget jóváhagyta az Európai Bizottság, és Schleswig-Holstein tartományi miniszterelnöke is rábólintott a beruházásra.

Construction site for the Northvolt battery factory
Heide Dithmarschen nevű körzetében már építik az akkugyárhoz vezető utat.
Fotó: Frank Molter / DPA / DPA Picture-Alliance via AFP

A zöldpárti gazdasági miniszter, Robert Habeck is kampányolt az üzem mellett: Habeck a gyárat a zöldátállás egyik legfontosabb projektjének nevezte, amely több ezer munkahelyet teremt. Az ellenzők viszont sokallják az állami támogatás összegét, negatív példaként a Motorola telephelyének bezárását említették a Bildnek. A vállalat 1998-ban épített logisztikai központot Flensburgban, 

de tíz évvel később bezárták, hiába kaptak Berlintől milliókat a beruházásra.

A Northvolt és Schleswig-Holstein vezetése még 2022 márciusban írt alá szándéknyilatkozatot egy gyár építéséről a tartományban. A cég azonban később közölte: a kedvezőbb támogatások és az alacsonyabb energiaköltségek miatt az Egyesült Államokban történő építkezést részesíti előnyben Európával szemben. Végül meggondolta magát, amiben a német kormány bőkezű támogatásának lehetett szerepe.

A létesítményt a tervek szerint 2026-ban adják át. A Northvolt beruházása háromezer közvetlen munkahelyet teremt a 21 ezres Heide városában, és további több ezer munkahelyet a környező ipari és szolgáltató szektorban. Az éves termelési kapacitása 60 gigawatt lesz, ami nagyjából egymillió elektromos meghajtású járműnek elegendő akkumulátort jelent.

Ez elmarad a CATL 100 gigawattos debreceni beruházásától, de meghaladja a  Volkswagen spanyolországi üzemeinek teljesítményét, és jóval felülmúlja a CATL 14 gigawattos türingiai létesítményét is. Európában és Észak-Amerikában sorra épülnek az akkugyárak, például az Egyesült Királyságban a Tata Group üzeme 2026-ban kezdi meg a működését, míg tajvani ProLogium az észak-franciaországi Dunkerque kikötővárosában épít gyárat.

Üveglábakon áll az ellátási lánc a feltörekvő országokban – mi lesz a magyarországi akkumulátorgyárakkal, ha szakít az USA és Kína?

Peking az Egyesült Államokkal szabadkereskedelmi egyezményt kötő államokon keresztül venné igénybe az amerikai zöldtámogatásokat – például a villanyautókban használatos akkumulátorok gyártásában. Washington igyekszik ezt megakadályozni, és kitúrni a kínai cégeket. Csak remélni lehet, hogy Brüsszel nem követi szolgaian az amerikai mintát.