Az USA politikai távolságtartása Kínától olyan módon alakítja át az ellátási láncokat, amely mély és tartós hatásokkal jár. Miközben az Egyesült Államok egyre keményebben próbálja kizárni Kínát a zöldtechnológiák új észak-amerikai ellátási láncainak létrehozására irányuló terveiből, problémákat okoz az olyan feltörekvő országoknak, mint Marokkó és Indonézia, amelyek arra törekednek, hogy közös vállalatokat hozzanak létre kínai gyártókkal.
Ennek egyik eklatáns példája az elektromos járművek akkumulátora: gyártásának óriási mértékben kellene bővülnie a közlekedés szén-dioxid-mentesítéséhez. Az Egyesült Államok és Európa növekvő ellenséges magatartásával szemben a kínai akkumulátorgyártók új gyártási helyszíneket és vállalati struktúrákat keresnek. Az Európai Bizottság tavaly szubvencióellenes vizsgálatot indított a kínai villanyautó-akkumulátorok ellen. A kínai CNGR Advanced Material ezekre a lépésekre reagálva tavaly év vége felé jelentette be, hogy az EU és az USA ellátására
kétmilliárd dolláros katódanyaggyárat tervez építeni Marokkóban,
a marokkói királyi család tulajdonában lévő Al Mada konglomerátummal együttműködve.
Mehdi Tazi, a Marokkói Vállalkozások Szövetségének alelnöke a GlobalCapital című lapnak nyilatkozva úgy véli, hogy más kínai gyártók is követni fogják a példáját. Marokkó arra törekszik, hogy a zöldgyártás központjává váljon.
Tizennégy kilométerre vagyunk Spanyolországtól, van zöldenergiánk, van infrastruktúránk – kikötők, autópályák, repülőterek –, és mintegy 60 szabadkereskedelmi megállapodásunk
– mondta Tazi. A szabadkereskedelmi partnerek között van az Egyesült Államok is. Ilyen közös vállalkozások számos országban léteznek. A fejlett kínai gyártók rendelkeznek a technológiával és a tőkével, míg az olyan országok, mint Marokkó, rendelkeznek a nyersanyagokkal és a gyártási kapacitással. Az indonéziai nikkeltől a zimbabwei lítiumig a kínai közös vállalatok mindenütt jelen vannak az ellátási láncokban. Ám a marokkóihoz hasonló partnerségek most reflektorfénybe kerültek.
A Ford már megjárta
Az USA inflációcsökkentő törvénye jövedelmező adóügyi elbánást kínál az elektromos járművek számára, ha az anyagok és alkatrészek nagy százalékát szabadkereskedelmi partnerországokból szerzik be vagy ott dolgozzák fel. A következő évben azonban ez az elbánás megszűnik, ha az anyagok vagy alkatrészek bármelyikének előállításában külföldi szervezet (Foreign Entity of Concern, FEOC) is részt vesz. Kína kifejezetten FEOC-ként szerepel a listán.
A fejlődő országok vállalatai arra várnak, hogy a kínai partnerekkel közös vállalkozásukat az USA FEOC-ként kezelik-e. Washingtonban egyelőre még nem született döntés erről, de az előjelek – legalábbis Kína és beszállító partnerei szempontjából – aggasztók. A Ford Motors 3,5 milliárd dolláros EV-akkumulátorgyárat tervezett építeni Michiganben, a kínai Contemporary Amperex Technology CATL-től licencelt technológiával. Az üzem építésének előkészületeit azonban leállították, mondván, több szempont is felmerült, és biztosak akarnak lenni abban, hogy az üzem versenyképes lesz – vagyis Washington nem tesz nekik keresztbe.
A Ford ugyan ezt egyértelműen nem közölte, de döntése összefüggésben lehetett a partnerséggel kapcsolatos vizsgálattal, amelyet az amerikai képviselőház egyik bizottsága júliusban kezdett el.
A Ford–CATL-üzletet mind az amerikai, mind a kínai kormány górcső alá vette, és az üzemépítés elhalasztása szerintem politikai nyomásnak tudható be
– mondta Chris Berry, az akkumulátorfémekre szakosodott House Mountain Partners tanácsadó cég elnöke.
„Kína ellenség”
Furcsa helyzet ez, hiszen kínai cégek partnerségeket hoznak létre az Egyesült Államok szabadkereskedelmi partnereivel, például Dél-Koreában és Marokkóban, hogy hozzáférjenek az amerikai adókedvezményekhez és támogatásokhoz, ugyanakkor az Egyesült Államok olyan eszközt kíván létrehozni, amellyel, függetlenül attól, hogy melyik szabadkereskedelmi partneréről van szó, kidobhatja Kínát az együttműködésből.
Választási év van az USA-ban, és az egyetlen dolog, amiben a republikánusok és a demokraták egyetértenek, az az, hogy Kína ellenség
– mondta Berry.
Fotó: AFP
Elemzők szerint a befektetési döntéseket hozó cégeknek egyre inkább figyelembe kell venniük a Nyugat és Kína közötti feszültségek eszkalálódásának kockázatát.
Bármikor, amikor az amerikai–kínai feszültségek fokozódnak, fennáll a valószínűsége, hogy Európa is követi transzatlanti szövetségesét
– mondta Amin Mohseni-Cheraghlou, az Atlantic Council GeoEconomics Centerének makroközgazdásza. Csak remélni lehet, hogy az európai szabályozás ezen a téren nem követi az amerikait, s így a Magyarországon létesítendő, kínai érdekeltségű akkumulátorgyárakat sem fenyegeti veszély.
