A német gazdaság idén 0,3 százalékkal nőhet – közölte a Német Iparszövetség (BDI). A BDI előrejelzése szerint az ipar valószínűleg nem áll talpra, ugyanis az energiaigényes ágazatokban a magas áramárak visszafogják a termelést. Az lassulása miatt a jegybank még idén megkezdheti a kamatvágást, azonban az alacsonyabb rátának 2025 tavaszáig nem lesz érezhető hatása a gazdaságra.

28 November 2023, Saxony, Kamenz: Karsten Höhne, Production Manager, inspects a glass bottle in the Jägermeister herbal liqueur manufacturer's bottling plant. 30 years after the foundation stone was laid in Upper Lusatia, the site is being expanded with a new barrel warehouse. Photo: Sebastian Kahnert/dpa (Photo by Sebastian Kahnert/picture alliance via Getty Images)
Az energiaárak visszafogják a termelést a német iparban.
Fotó: Getty Images

A szervezet elnöke, Siegfried Russwurm szerint a gazdaságot sújtó kihívások ma is érvényesek, így 2024 is nehéz év lesz. Russwurm a szerény növekedési prognózisukat a fogyasztás élénkülésével magyarázta, mivel az év során mérséklődik a pénzromlás üteme. Szerinte idén számos fontos választás lesz világszerte, emiatt Európának és Németországnak minden forgatókönyvre fel kell készülnie.

Aggodalmát fejezte ki Donald Trump lehetséges elnökségével és az egykori elnök America First megközelítésével kapcsolatban. Bírálta a német kormánypártokat, amiért belpolitikai viták miatt képtelenek reformokat végrehajtani, és sürgette a kormánykoalíció tagjait, hogy minél előbb egyezzenek meg, mert a bénultság visszafogja a termelést is.

A gazdaság holtpontra jutott, Németország az ipari országoktól egyre jobban lemarad. Nem látunk esélyt a gyors fellendülésre

– jelentette ki a BDI elnöke. A szervezet úgy becsüli, hogy a globális az év során 2,9 százalékkal bővülhet. A tartós infláció, a magas energiaárak és a gyenge külföldi kereslet miatt Európa legnagyobb gazdasága recesszióba süllyedt: a bruttó hazai termék (GDP) 0,3 százalékkal zsugorodott 2023 egészében. 

A háztartások fogyasztása 2023-ban az előző évhez képest 0,8 százalékkal esett vissza, míg a kormányzati kiadások 1,7 százalékkal mérséklődtek. Az 3, az 1,8 pedig százalékkal csökkent az előző évihez viszonyítva.

Az országot  ráadásul pénzügyi válság is sújtja: a kormány a költségvetési hiányt egy 60 milliárd eurós injekcióval akarta kipótolni, amelyet a koronavírus-járvány idején jóváhagyott sürgősségi kormánykölcsönökből finanszíroztak volna. A német alkotmánybíróság azonban tavaly novemberben – a CDU kezdeményezésére – alkotmányellenesnek nyilvánította ezt a manővert.

 

Berlin a deficitet átcsoportosításokkal, adóemelésekkel és az állami támogatások megszüntetésével tervezi betömni, ez viszont kiváltotta a lakosság haragját, és folyamatosak a tüntetéseket és a sztrájkok. A BDI a legutóbbi intézmény, amely szerény növekedést vár az idei évre. Az Ifo decemberben 1,4 százalékról 0,9 százalékra módosította a bővülés mértékét, míg az RWI 1,1 százalékról 0,8 százalékra csökkentette előrejelzését.

Soha nem látott vállalati csődhullám indult Németországban

Idén tovább fokozódik a vállalati csődhullám Németországban, miután a magas energiaköltségek és a világjárvány idején bevezetett támogatások megszűnése miatt egyre több cégnek kell bedobnia a törülközőt. A vállalati csődök száma meredeken nő, a startupok és a német piac királyai egyaránt érintettek.