Sztrájkoló vasutasok, dühös gazdák, elégedetlen és elszegényedő lakosság: Németország egy ideje már rossz bőrben van, de az embereknek most lett elegük Olaf Scholz kancellár koalíciós kormányából, amely hibát hibára halmoz, miközben lerombolják Európa legnagyobb gazdaságát – írta a Deutsche Welle.

German Chancellor Olaf Scholz looks on as he stands next to the European flag while he and the French President address a joint press conference in Hamburg, northern Germany, on October 10, 2023, on the second day of two-day German-French government consultations. (Photo by Ludovic MARIN / AFP) költségvetési válság Németország
Forradalmi a hangulat Németországban - ez lehet a Scholz-kormány vége?
Fotó: Ludovic Marin / AFP

Amikor 2021 decemberében hatalomra került, a Scholz vezette szociáldemokraták (SPD), Zöldek és neoliberálisok (FDP) baloldali kormánya gazdasági növekedést, fejlesztéseket és előrehaladást ígért anélkül, hogy megszorításokra lenne szükség. S bár az ukrajnai háború kitörésére senki sem számított, ez az üzenet nem változott meg.

Két évvel később azonban nyilvánvalóvá vált, hogy az ígéreteiket nem tudják és nem is akarják betartani, a lakosságnál betelt a pohár, az átvert csoportok pedig most sorra vonulnak utcára vagy indítanak sztrájkokat.

A kormány ugyanis elszámolta magát, a világjárvány és Ukrajna támogatása túl nagy nyomás volt, az így kialakult költségvetési hiányt pedig a kormány egy 60 milliárd eurós injekcióval akarta kipótolni, amelyet a Covid idején jóváhagyott sürgősségi kormánykölcsönökből finanszíroztak volna. A német alkotmánybíróság azonban tavaly novemberben alkotmányellenesnek nyilvánította ezt a manővert.

Ezt a pénzt ráadásul a Scholz-koalíció nem a felett egyensúlyozó gazdaság újjáélesztésére, vagy a megélhetési válságtól szenvedő lakosság megsegítésére akarták fordítani, hanem drága zöld projektekre és klímavédelmi beruházásokra akarták fordítani – ennek meg is lenne a helye, ha nem a szakadék szélén tántorogna Németország.

Ez az irány a bírósági ítélet pofonja után sem változott meg, ezért a baloldali kormány úgy döntött, hogy a költségvetési hiányt átcsoportosításokkal, adóemelésekkel és az állami támogatások megszüntetésével fogják betömni, olyan szektorokban, amelyet „környezetszennyezőnek” bélyegeztek.

Egész Németország forrong

A legnagyobb csapás a gazdákat érte, akiknek most a benzintámogatásaik megszűnésével kell szembenézniük, annak ellenére, hogy az ágazat – és főleg a kisebb termelők – számára létfontosságú az állami finanszírozás. A földtulajdonosok ezért az utcára vonultak, munkagépeikkel pedig gyakorlatilag megszállták Berlint.

A mezőgazdaságban dolgozók hosszú ideje úgy érzik, hogy a német kormány elhanyagolja őket, és ez csak az utolsó csepp volt a pohárban. Sem velük, sem pedig a képviselőikkel nem konzultáltak, és alternatív eszközöket sem kapnak 

– mondta Ursula Münch politikai elemző. Szerinte a baloldali koalíció elkerülhette volna a tüntetéseket, ha a támogatásokat nem egyszerre akarták volna elvenni, a gazdáknak pedig finanszírozást biztosítottak volna a birtokaik zöldítésére és automatizálására.

Ehelyett a tüntetések nyomása alatt a kormánynak vissza kellett forgatnia a döntést, és most egy fokozatos kivezetési tervet jelentettek be. A felbátorodott gazdák azonban nem engednek, és garanciát várnak, hogy senki sem fog a támogatásaikhoz nyúlni.

Fellázadtak a német gazdák a Scholz-kormány ellen – mutatjuk mi van a háttérben

A baloldali koalíció a saját hibái miatt a mezőgazdaságot bünteti. A héten így a német gazdák országszerte tovább folytatják tiltakozásukat a szövetségi kormány támogatáscsökkentései ellen.

Az energiabizonytalanság hosszú ideje félelemmel tölti el a németeket, és a társadalom más részei is hasonló módon reagáltak: amikor 2023-ban felröppent a hír, hogy Scholzék be akarják tiltani a fosszilis tüzelőanyagokkal való fűtést, az hatalmas közfelháborodást váltott ki. A baloldali koalíciónak most is ugyanerre kellett volna számítania.

A gazdák mellett nemrég a vasutasok szakszervezete is a kormány ellen vonult, a múlt heti, három napos sztrájkjuk pedig Németország több részén is megbénította a tömegközlekedést. A megélhetési álság mellett ők magasabb fizetéseket követelnek, és készen állnak arra, hogy többször is megismételjék a munkabeszüntetést.

Egyszerre két olyan csoportot is magára haragított a szövetségi kormány, akik térdre tudják kényszeríteni Németországot. A vita elengedhetetlen a demokráciához, ám ezt kompromisszumkészségnek is kísérnie kell – a koalíció viszont itt sarokba van szorítva

– figyelmeztetett Albrecht von Lucke politikai újságíró. A helyzet ráadásul azzal a következménnyel járhat, hogy az állam teljesen elveszíti a tekintélyét, és még egy következő kormánynak is a baloldal után kell majd takarítania.

Nationwide German Farmers Protest In Cologne Németország
Több száz német gazda vonult az utcára Kölnben, az országos tüntetéssorozat részeként.
Fotó: Ying Tang / AFP

A baloldal sorozatos kudarcai és az egyre mélyülő válságok egy valakinek kedveznek: a baloldal politikai ellenfeleinek, többek között az Alternatíva Németországért (AfD) pártnak. Az elmúlt egy évben a népszerűségi mutatóik meredeken emelkednek, és a közelgő tartományi választásokon, például Szászországban, Türingiában és Brandenburgban is a legerősebb jelöltként szerepelnek.

Scholzék mindent megtesznek azért, hogy a „polarizáló, populista és szélsőjobboldali” AfD-t lejárassák és demokráciaellenesnek bélyegezzék – az igazság azonban az, hogy csak magukat okolhatják a párt friss lendületéért.

2024-ben a gazdák és a vasutasok után kétségtelen, hogy más csoportok is ki fognak állni a baloldal ellen, ez a tiltakozások, sztrájkok és megmozdulások éve lesz. A növekvő frusztráció pedig a szavazólapokon is meg fog látszani

– tette hozzá Lucke. Szerinte annak is nagy az esélye, hogy a növekvő nyomás alatt a Scholz-koalíció is meg fog törni, ami történelmi alkalom lenne a kormányzati stabilitásáról híres Németországban.

Még mélyebbre taszítják az országos tüntetések és sztrájkok a német gazdaságot

A tüntetések és sztrájkok tovább súlyosbítják Európa legnagyobb gazdaságának gondjait. Németország gazdasága már tavaly is a legrosszabbul teljesített az eurózónában, a magas energiaárak, a visszaeső globális kereslet és a rekordmagas kamatlábak megtették hatásukat.