Összetehetik a két kezüket a magyarok, hogy ekkora reálbércsökkenéssel megúszták
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságHabár pontos adatok még nincsenek a tavalyi reálbérekről, az már most valószínűsíthető, hogy a korábbi évekkel ellentétben csökkent Magyarországon a fizetések vásárlóereje 2023-ban, amivel egy 10 éves sorozat szakadt meg. Utoljára ugyanis a 2012-es euróválság idején történt hasonló, akkor 3,4 százalékkal estek a hazai reálbérek. Egyébként most is ekkora lehetett a visszaesés, miután a Pénzügyminisztérium által közölt középtávú makrogazdasági előrejelzés 3,3 százalékos csökkenéssel számolt.
Fotó: Földi D. Attila / Mediaworks
Mindez nem meglepő, hiszen az infláció rendkívül magas, 17,6-17,7 százalékos volt, amit értelemszerűen a bérdinamika nem tudott követni, amely tavaly 14,5-15 százalék körül alakulhatott. Mindenesetre, ha 2022-t nézzük, már kevésbé lehangoló a kép, hiszen ekkor még tudtak növekedni a reálbérek 2,6 százalékkal, két év alatt így összegészében kevesebb mint 1 százalékot veszíthettek értékükből az itthoni fizetések, amelyek azonban így is csak a 2021-es szinten vannak.
Ehhez képest sokkal pusztítóbb volt az elmúlt két év megélhetési válsága a visegrádi országokban, ahol kivétel nélkül a magyarországinál drámaibb számokat láthatunk.
Csehországban a tavalyi harmadik negyedév során szomorú rekordot sikerült megdönteni: az volt a nyolcadik egymást követő negyedév, amikor csökkentek a reálbérek, ami az ország modern kori történetében sosem fordult elő. A reálbérek eddig a leghosszabb ideig, sorozatban négy negyedéven keresztül az 1997-es és 1998-as árfolyamsokk és az azt követő válság után estek. Hogy számszerűsítsük is: 2022-ben 8,1 százalékkal értéktelenedtek el a fizetések, tavaly pedig 2,6 százalékkal az elemzői várakozások szerint.
Mindez oda vezetett, hogy az átlagreálbérek Csehországban a 2017-es szinten vannak.
2022 közepén összeomlott a kiskereskedelmi forgalom a cseheknél, így aztán már az sem meglepő, hogy az unióban nekik egyedüliként nem sikerült elérniük a Covid előtti gazdasági teljesítményüket.
Szlovákia sok szempontból hasonló helyzetben volt az elmúlt két évben, mint Csehország – ott is már jóval korábban megindult a reálbérek esése, csakúgy, mint Magyarországon. A szlovák statisztikai hivatal először 2021 augusztusában – tehát egy évvel korábban, mint idehaza – regisztrálta a keresetek romlását, ami több mint két éven keresztül, egészen tavaly októberig ki is tartott. Mindennek tudható be, hogy 2022-ben 4,5 százalékkal csökkent a fizetések vásárlóereje, ami 22 éve a legnagyobb visszaesés északi szomszédunknál.
Lengyelország is megdöntött egy negatív rekordot: ami a 2008–2009-es válság alatt nem sikerült, 2022-ben igen. Tavalyelőtt ugyanis 2,1 százalékkal értéktelenedtek el a keresetek. Közép-Európa leggyorsabban növekvő gazdaságában először 2022 májusában csökkentek a reálbérek, ami 16 hónapig, egészen 2022 augusztusáig kitartott. A mélypont februárban volt, amikor az infláció 18,4 százalékon tetőzött, miközben a bérek csak 13,6 százalékkal növekedtek. Az október–novemberi hónapokban már érezhetően nőttek a reálbérek (5 százalék fölött).
Később alkalmazkodhatott a magyar gazdaság
A visegrádi országokhoz képest szembetűnő, hogy a magyar gazdaságban mennyivel később kezdte el felemészteni a fizetéseket a magas infláció. Hiába volt 2022 májusában idehaza is 10 százalék fölött a drágulás, a reálbérek itteni növekedése miatt lényegében elcsúszhatott a gazdaság alkalmazkodása. Mindez részben magyarázatot adhat arra, hogy miért volt a régiós átlagoknál is magasabb a magyar infláció.
