Több mint 2 százalékkal ugrottak meg péntek reggelre a világpiaci olajárak, miután az Egyesült Államok és Nagy-Britannia levegőből és tengerről indított csapásokat mért a jemeni húszi lázadók katonai célpontjaira, az Irán által támogatott felkelőknek a Vörös-tengeren közlekedő kereskedelmi hajók elleni támadásaira válaszul – írja a Reuters.
Fotó: AFP
Felkorbácsolta a félelmeket az olajpiacon az amerikai csapássorozat
A válaszcsapás ugyanis fokozta a piaci aggodalmakat, hogy egy szélesebb körű közel-keleti konfliktus alakulhat ki, amely ellehetetlenítheti a Szuezi-csatornán áthaladó olajszállításokat, különösen a Perzsa-öböl felől a Hormuzi-szoroson áthaladó, majd a Vörös-tengerre a Bab al-Mandab-szoroson beforduló szállítmányokat.
Ha a Hormuzi-szoros átjárhatósága jelentősen lecsökkenne, az háromszor akkora olajársokkot okozna, mint amit az 1970-es években láttunk, a gázpiacokra gyakorolt negatív hatása pedig kétszer akkora lenne, mint amit az ukrajnai háború okozott
– mondta Saul Kavonic, az ausztrál MST Marquee energetikai elemzője. Magyar idő szerint péntek délre az amerikai West Texas Intermediate (WTI) jegyzése már 4,4 százalékkal, 75,2 dollárra lőtt ki hordónként, míg az északi-tengeri Brent 4,3 százalékkal, 80,7 dollárra drágult. Ráadásul az áremelkedés már csütörtökön megindult, 1 százalék körüli emelkedéssel zárva a napot.
A holland gáztőzsdén meglepő a nyugalom
A holland gáztőzsdén azonban decemberhez hasonlóan – egy pár nappal ezelőtti rövid ideig tartó felszúrás ellenére – továbbra is lefelé tartanak az árak, pénteken például az irányadó határidős ár éppen csak meghaladta a 31 eurót megawattóránként, pedig számos európai ország pótolja katari LNG-vel az orosz földgázt az Ukrajna elleni orosz invázió kezdete óta. A Szuezi-csatornán szintén áthaladó, Európába tartó LNG szállítmányok tavaly havi 1 milliárd és 2,5 milliárd köbméter között mozogtak.
A piac azonban a tárolók magas szintje és a visszaeső európai gázfogyasztás miatt továbbra is meglepően nyugodt, amit az is alátámaszt, hogy a nemzetközi statisztikákban elérhető utolsó tavalyi adat, azaz a szeptemberi is azt mutatja, hogy mind éves, mind havi bázison a felére, azaz 1,03 milliárd köbméterre esett vissza a Katarból Európába szállított LNG mennyisége.
Joe Biden szerint egyértelmű az amerikai üzenet
Az amerikai és a brit csapássorozat egyébként igencsak drasztikusra sikerült, hiszen amint a jemeni szemtanúk is megerősítették, országszerte követték egymást a robbanások.
Joe Biden amerikai elnök szerint a „célzott csapásokkal” egyértelműen azt üzenték, hogy az Egyesült Államok és partnerei nem tűrik az állampolgáraik elleni támadásokat, és nem engedik, hogy „veszélyeztessék a hajózás szabadságát”.
A húszik szóvivője viszont további támadásokat ígért az Izrael felé tartó hajók ellen a palesztin Hamász támogatása érdekében az Európa és Ázsia közötti kulcsfontosságú útvonalon, amelyen a világ hajóforgalmának mintegy 12 százaléka bonyolódik le.
A dán Maersk és a többi tengeri árufuvarozó óriáscég már hosszabb, Afrikát megkerülő útvonalra irányították át a hajóikat, és további fennakadásokra figyelmeztetik megrendelőiket.
Az iráni hajófoglalást is aggasztónak tartják a piacok
Az Egyesült Államok által vezetett támadásokat megfigyelők az Irán által csütörtökön lefoglalt, iraki nyersolajat szállító amerikai tartályhajó sorsával is összefüggésbe hozzák. A Törökországba tartó tankert tavaly Irántól kobozta el az Egyesült Államok, a benne lévő olajjal együtt. A Reuters által megtorlásnak minősített iráni akciót, a Fehér Ház már el is ítélte.
Az elemzőket az iráni hajófoglalás színhelye is aggasztja, ugyanis azt a Hormuzi-szoros közelében, az Ománi-öbölnél hajtották végre.
Az Ománi-öböl nagyon közel van a Hormuzi-szoroshoz, amely az olajáramlás kritikus fojtópontja. A Hormuzi-szoroson keresztül naponta több mint 20 millió hordónyi olajszállítmány megy keresztül, ami a globális fogyasztás mintegy 20 százalékának felel meg
– írták az ING elemzői egy befektetőknek szóló jegyzetben.
Kínában rekordszintre nőtt a kőolajimport
S ha a fenti problémák még nem lennének elegendők, szintén friss hír, hogy Kína nyersolajimportja tavaly minden idők legmagasabb szintjére nőtt, mivel az üzemanyagkereslet a gazdasági nehézségek ellenére kilábalt a világjárvány okozta visszaesésből.
Kína tavaly 564 millió tonna, azaz 2022-hez képest 11 százalékkal több nyersolajat, ami napi 11,28 millió hordónak felel meg. A korábbi rekord a 2020-ban elért napi 10,81 millió hordó volt. A decemberi behozatal 48,36 millió tonna, azaz 11,39 millió hordó/nap volt, a novemberi 10,33 millió hordó/nap után.
A belföldi személyközlekedés Kínában tavaly folyamatosan emelkedett, miután az ország 2022 novemberében a lakosság tiltakozó megmozdulásait követően felhagyott a pandémiás korlátozásokkal.
