A globális vezetők és a fő katonai tisztségviselők néhány nappal ezelőtti müncheni találkozóján egyértelműen kiderült: igen távol áll a kínai vezetés és az gondolkodása néhány témában. Nem is kell messze menni a legnagyobb biztonsági aggály felfedezésére, ugyanis az maga az ukrajnai háború – írja a Bloomberg. Peking azonban igyekszik elterelni a figyelmet alapvetően oroszbarát hozzáállásáról, ugyanis Vang Ji kínai külügyminiszter küldöttséget vezetett a müncheni biztonsági konferencián, és 30 perces beszédet mondott a rendezvényen, ugyanakkor Peking kevéssé segíti elő a harcok befejezését. Vang szerint a feltételek még nem értek meg az Ukrajna és Oroszország közötti béketárgyalásokhoz – miközben az európai országok lassan végleg kimerítik tartalékaikat Ukrajna támogatásával.
Fotó: AFP
Münchenben Vang nem beszélt arról sem, hogy miről egyeztetett nemrég ukrán kollégájával, Dmitro Kulebával. Persze a két oldal szembenállása nem most kezdődött. Peking már a háború elejétől inkább Oroszország felé húzott.
A feszültséget csak növelte, amikor Brüsszel világossá tette; nem választja el a kereskedelmet a biztonsági kérdésektől, és ennek megfelelően nyomozást indított a kínai elektromos járműgyártók ellen.
Válaszul Peking dömpingellenes vizsgálatot kezdett az uniós likőrökkel kapcsolatban. Most Brüsszel újabb korlátozásokat fontolgat: meggyőződésük szerint három kínai cég erőteljesen támogatja Oroszország ukrajnai offenzíváját.
Kínai autók vs. európai márkák
Kína elvesztette hitelességét, ugyanis az ukrán kérdést nem átláthatóan kezeli, Európában ezért megszólalt tehát a vészcsengő
– hangsúlyozta Alicia Garcia Herrero, a brüsszeli székhelyű Bruegel agytröszt vezető munkatársa.
A kínai elektromosautó-export már túlmutat az európai gyártók eredményességének kérdésén. Az autóipar ugyan meghatározó Európában, de a kérdés mára akár a mostani vezető politikusok fejébe is kerülhet.
Beláthatatlan következményei lennének, ha a tradicionális, tömegeket foglalkoztató európai iparág végzetes hátrányba kerülne a kínai konkurenciával szemben.
„Partnerből” rivális
Miután a kapcsolatok egyre feszülnek, és egyre csökken az esély a megegyezésre, az európai vezetők immár nem is fókuszálnak Kínára. Legalábbis olyan mértékben nem, mint korábban. Josep Borrell, az EU külpolitikai főképviselője egyenesen arról beszélt, hogy Peking nem is a legfőbb prioritás, és nem is miatta aggódik legjobban Brüsszel. Persze a kijelentésekre a kínai diplomáciának is reagálnia kellett: Fu Jing külügyminiszter-helyettes a berlini Hertie iskolában tartott rendezvényen azt mondta, alábbhagyott a Kína iránti figyelem.
Emlékszem, régebben annyi előadás szólt Kínáról, hogy szinte nem is tudtunk mindegyikre elmenni, most azonban már nem vagyunk rivaldafényben
– mondta egy a Bloomberg által megszerzett felvétel szerint.
A partnerség kommunikációját a rivalizálás vette át
– hangsúlyozta egy európai tisztségviselő, aki neve elhallgatását kérte. Ez még az olyan területekre is jellemző, mint a zöldenergia, ahol korábban együttműködésről volt szó. Vannak azért szkeptikus hangok Kínában is, míg Hszi Csin-ping és Putyin elnök között kiváló a kapcsolat, a pekingi bürokrácia nagy része egyáltalán nem támogatja a Moszkvával való barátkozást és az oroszok támogatását – tette hozzá az informátor.
NATO?
Egy másik kérdés, amely megosztja a közvéleményt, a NATO-ról alkotott véleményük. Európában sokan úgy látják, hogy a katonai szövetség kritikus fontosságú Oroszország elrettentésére. Ugyanakkor
Kritikus véleményt fogalmazott meg Csou Bo, a Népi Felszabadító Hadsereg nyugalmazott rangidős ezredese. Azt mondta, a NATO olyan, mint egy zombiszervezet, amely az indiai–csendes-óceáni térségbe könyökölve próbál releváns maradni.
Ugyanakkor kínai értékelés szerint ebbe a viszonyrendszerbe is beleszólhat az amerikai elnökválasztás, ugyanis Cuj Hung-jüan, a Pekingi Külföldi Tanulmányok Egyetemének professzora szerint egy lehetséges Trump-győzelem megváltoztathatja Európa Kínáról alkotott képét. „Akár megbízhatóbb partnerré is válhatunk majd” – hangsúlyozta.
