Az Európai Központi Banknak vajmi kevés ráhatása lehet csak az idei európai parlamenti választások kimenetelére és a jobboldali pártok térnyerésének visszaszorítására, már csak azért is, mert a kamatvágások következményei nem csapódnának le időben, hogy még a júniusi voksot megelőzően érdemben javítani tudják a lakosság anyagi helyzetét – mutatott rá a Bloomberg, kiemelve, hogy az időzítés nem az egyetlen faktor, amely nullaközelbe módosítja az EKB kamatpolitikájának a választásokra kifejtett hatását.
Fotó: AFP
Egész Európa választ június elején
Az EKB kamatpályája ugyanis a Bloomberg modelljei szerint gyakorlatilag semmilyen mértékben nem tudná módosítani az eurózóna gazdaságának növekedési kilátásait, nem csak a júniusi EP-választásokig, de még az őszi németországi tartományi választásokig bezárólag sem: a lap számításai szerint még ha az EKB márciusban elkezdené is vágni a kamatokat, ez még az év végére is csak 0,1 százalékkal tudná legfeljebb megdobni a GDP-bővülési várakozásokat, ennek pedig csupán marginális hatása tudna lenni a választásokig – arról nem is beszélve, hogy Lagarde-ék minden bizonnyal nem kezdik meg a monetáris enyhítési dömpinget márciusban, hanem majd csak a nyáron.
Ha ez EKB bele akart volna avatkozni a választásokba, már elkezdte volna a kamatcsökkentési kampányt. Számukra sokkal fontosabb azonban, hogy elérjék végre 2 százalékos inflációs céljukat, mivel a hosszasan elhúzódó magas pénzromlási környezet már rossz hatással van a hírnevükre is
– emelte ki Guntram Wolff, a berlini Német Külkapcsolatok Tanácsának vezetője.
A jobboldal nyerheti a legnagyobbat a gazdaság gyengélkedésén
A szakértők szerint az ugyan szinte biztosnak tekinthető, hogy az eurózóna gazdasága már az idén visszafogott növekedésnek indulhat , az az elmúlt évekhez képest relatíve alacsonyabb szintekre kerül, a hitelfelvétel költségei pedig csökkenésnek indulnak, mindennek a választópolgárok valós életére gyakorolt hatása csak késleltetve jelenik majd meg, rossz szájízt kölcsönözve sokuk számára, mielőtt az urnákhoz járulnak június közepén, megválasztani az Európai Parlament következő öt évre vonatkozó összetételét.
Ez az együttállás pedig egyértelműen az egyre nagyobb lendületre szert tevő szélsőjobboldal számára lehet előnyös: az euroszkeptikus pártok a jelenlegi mérések szerint a szavazatok 25 százalékát zsebelhetik majd be,
a 27 tagállamból kilencben pedig ezek a tömörülések adhatják majd a legtöbb honatyát a brüsszeli testületbe.
A növekvő béreken keresztüli életminőség-javulás ugyan pozitívan hathat a választók politikai elégedettségére, ezek hatása majd csak a választások környékén vagy után csapódik le az emberek körében, az ígéreteknél pedig a közelmúltbéli tapasztások sokkal többet nyomhatnak majd a latban – fejtette ki Holger Schmieding, a Berenberg elemzője.
Az emberek még mindig dühösek a drasztikus áremelkedések és a magas árak miatt. A politikai klíma ugyan hosszabb távon biztos lehűl majd, az alacsony keresetűek anyagi helyzete továbbra is kifejezetten rossz, mivel az energiaárak emelkedése is nekik fájt a legjobban, így a választások környékén még ezek a tapasztalások vezérelhetik majd a választók kezét az urnák mellett
– tette hozzá a szakértő.
Az Eurobarométer tavaly őszi, legfrissebb mérése szerint az európaiakat a megélhetési válságnál és az inflációnál már
- a migráció,
- az ukrajnai háború
- és az egyes országok belpolitikai gondjai
is jobban aggasztják – ezek pedig szintén mind olyan kérdések, amelyeknek a megoldását a szélsőjobboldali pártok, például a történelmi magasságokban járó támogatottságú német AfD vagy a francia Nemzeti Tömörülés előszeretettel tűzik zászlajukra.
