Az előzetes piaci várakozásoknak megfelelően a szeptemberben elért 4,5 százalékos szinten tartotta az eurózóna irányadó kamatát az Európai Központi Bank (EKB). A jegybank közleményében kiemelték: a friss inflációs adatok megfelelnek a testület korábbi várakozásainak, a jelenlegi szigorú monetáris politika sikeresen csökkenti a piaci keresletet, a pénzromlás elleni harc pedig a kívánt ütemben halad.
Az EKB közleményében emlékeztetett, hogy a jegybank továbbra is kitart középtávú 2 százalékos inflációs céljának elérése mellett, mely a szakértők véleménye szerint a jelenlegi szigor mellett idővel elérhető lehet. A szervezet kiemelte, továbbra is adatközpontú megközelítést alkalmaz döntései meghozatalakor, kiemelt figyelmet fordítva az időközben érkező gazdasági és pénzügyi adatokra.
Az EKB várható kamatpolitikájával kapcsolatosan Lagarde korábban annyit elárult, hogy a monetáris enyhítés minden bizonnyal a nyáron indulhat meg az eurózónában, feltéve, hogy az időközben érkező adatok nem változtatják meg a jegybankárok véleményét.
Lagarde a sajtótájékoztató elején kiemelte: az eurózóna gazdasága a tavalyi utolsó negyedévben minden bizonnyal stagnált, a közeljövő további gyengélkedést, a középtávú kilátások azonban javuló tendenciát mutatnak.
A kormányzatoknak gazdaságserkentő fiskális politikát kell alkalmazniuk,
amelynek közép-hosszú távon a költségvetési hiányok csökkentése is a részét képezi – tette hozzá az EKB feje.
Ukrajnáért bármit, a német gazdákért szinte semmit – hamarosan véglegesedik a német költségvetésA társadalmi egyenlőségre és a demokrácia erősítésére koncentrál majd a Scholz-kormány idei költségvetése, a tüntető gazdák követelései és a megugró rezsiköltségek ezeknél kevesebbet nyomnak csak a latban. A német kormány népszerűsége eközben történelmi mélységben jár. |
A gazdasági növekedésre a túlzottan szigorú monetáris politika elfojtó hatással lehet, ugyanakkor az orosz–ukrán háború és a közel-keleti feszültségek sem segítik a piacok talpra állását – mutatott rá Lagarde, hozzátéve, a gazdaságra gyakorolt veszélyek ellenére is fontos, hogy az inflációt a 2 százalékos cél környékére szorítsák.
Az EKB elnöke újságírói kérdésekre válaszul elmondta: a kamatvágás forgatókönyve még a mostani ülésen sem került szóba, ugyanakkor utalt arra is, hogy a davosi Világgazdasági Fórumon elhangzott, a nyári monetáris lazításról szóló mondatait az újságírók és a piacok talán kicsit túlzottan is optimistán értékelték, az utóbbiak ugyanakkor Lagarde beszédét követően sem változtatták meg korábbi álláspontjukat.
Az eurózóna vezető jegybankárjának nyilatkozata közben az euró folytatta a nap során korábban már látott rapszodikus mozgását a dollárral szemben, és jelentős gyengülésbe kezdett, a keresztárfolyam jelenleg 1,087-en áll.
A neutrális rátával (az a kamatszint, amellyel a monetáris politika nem serkenti, de nem is fogja vissza a gazdaságot) kapcsolatos kérdésre Lagarde kiemelte: közvetlen választ nem szeretne adni, mert nem tiszte megítélni, hogy hol lehet most ez a szint, de a közeljövőben talán erre is választ kapnak majd a piacok, ha elérték azt.
A munkáját rossz fényben feltüntető, az EKB munkavállalói körében készült felmérés eredményeiről elmondta: az alkalmazottak 80 százaléka boldog a munkahelyén, 75 százalékuk pedig még ismerősének is ajánlaná azt munkahelyként, és szerinte ezek a fontos metrikák, nem pedig azok, amelyek az ő munkáját minősítik.
Én személy szerint irreleváns vagyok, a szervezet tevékenysége az, ami számít
– tette hozzá Lagarde.
Arról, hogy az eurózóna valóban képes lehet-e elkerülni a recessziót a közel-keleti fejlemények tükrében is, Lagarde elmondta: a beszerzésimenedzser-indexek jórészt a várakozásaiknak megfelelően alakulnak, a recesszió fogalma ugyanakkor kifejezetten likvid, ezért nehéz pontosan meghatározni, hogy mikor kerül bele, ha bele is kerül egy ország.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.