Az előzetes piaci várakozásoknak megfelelően a szeptemberben elért 4,5 százalékos szinten tartotta az eurózóna irányadó kamatát az Európai Központi Bank (EKB). A jegybank közleményében kiemelték: a friss inflációs adatok megfelelnek a testület korábbi várakozásainak, a jelenlegi szigorú monetáris politika sikeresen csökkenti a piaci keresletet, a pénzromlás elleni harc pedig a kívánt ütemben halad.
Fotó: AFP
Az EKB közleményében emlékeztetett, hogy a jegybank továbbra is kitart középtávú 2 százalékos inflációs céljának elérése mellett, mely a szakértők véleménye szerint a jelenlegi szigor mellett idővel elérhető lehet. A szervezet kiemelte, továbbra is adatközpontú megközelítést alkalmaz döntései meghozatalakor, kiemelt figyelmet fordítva az időközben érkező gazdasági és pénzügyi adatokra.
Az EKB várható kamatpolitikájával kapcsolatosan Lagarde korábban annyit elárult, hogy a monetáris enyhítés minden bizonnyal a nyáron indulhat meg az eurózónában, feltéve, hogy az időközben érkező adatok nem változtatják meg a jegybankárok véleményét.
Gyengék az európai gazdasági adatok, de a kilátások javulnak
Lagarde a sajtótájékoztató elején kiemelte: az eurózóna gazdasága a tavalyi utolsó negyedévben minden bizonnyal stagnált, a közeljövő további gyengélkedést, a középtávú kilátások azonban javuló tendenciát mutatnak.
A kormányzatoknak gazdaságserkentő fiskális politikát kell alkalmazniuk,
amelynek közép-hosszú távon a költségvetési hiányok csökkentése is a részét képezi – tette hozzá az EKB feje.
Ukrajnáért bármit, a német gazdákért szinte semmit – hamarosan véglegesedik a német költségvetésA társadalmi egyenlőségre és a demokrácia erősítésére koncentrál majd a Scholz-kormány idei költségvetése, a tüntető gazdák követelései és a megugró rezsiköltségek ezeknél kevesebbet nyomnak csak a latban. A német kormány népszerűsége eközben történelmi mélységben jár. |
A gazdasági növekedésre a túlzottan szigorú monetáris politika elfojtó hatással lehet, ugyanakkor az orosz–ukrán háború és a közel-keleti feszültségek sem segítik a piacok talpra állását – mutatott rá Lagarde, hozzátéve, a gazdaságra gyakorolt veszélyek ellenére is fontos, hogy az inflációt a 2 százalékos cél környékére szorítsák.
A piacok továbbra is hisznek a mielőbbi kamatvágásokban
Az EKB elnöke újságírói kérdésekre válaszul elmondta: a kamatvágás forgatókönyve még a mostani ülésen sem került szóba, ugyanakkor utalt arra is, hogy a davosi Világgazdasági Fórumon elhangzott, a nyári monetáris lazításról szóló mondatait az újságírók és a piacok talán kicsit túlzottan is optimistán értékelték, az utóbbiak ugyanakkor Lagarde beszédét követően sem változtatták meg korábbi álláspontjukat.
Az eurózóna vezető jegybankárjának nyilatkozata közben az euró folytatta a nap során korábban már látott rapszodikus mozgását a dollárral szemben, és jelentős gyengülésbe kezdett, a keresztárfolyam jelenleg 1,087-en áll.
A neutrális rátával (az a kamatszint, amellyel a monetáris politika nem serkenti, de nem is fogja vissza a gazdaságot) kapcsolatos kérdésre Lagarde kiemelte: közvetlen választ nem szeretne adni, mert nem tiszte megítélni, hogy hol lehet most ez a szint, de a közeljövőben talán erre is választ kapnak majd a piacok, ha elérték azt.
A munkáját rossz fényben feltüntető, az EKB munkavállalói körében készült felmérés eredményeiről elmondta: az alkalmazottak 80 százaléka boldog a munkahelyén, 75 százalékuk pedig még ismerősének is ajánlaná azt munkahelyként, és szerinte ezek a fontos metrikák, nem pedig azok, amelyek az ő munkáját minősítik.
Én személy szerint irreleváns vagyok, a szervezet tevékenysége az, ami számít
– tette hozzá Lagarde.
Arról, hogy az eurózóna valóban képes lehet-e elkerülni a recessziót a közel-keleti fejlemények tükrében is, Lagarde elmondta: a beszerzésimenedzser-indexek jórészt a várakozásaiknak megfelelően alakulnak, a fogalma ugyanakkor kifejezetten likvid, ezért nehéz pontosan meghatározni, hogy mikor kerül bele, ha bele is kerül egy ország.
