„Az árak kezdenek abszurd mértéket ölteni, már nem tudom, hogy mi mennyibe kerül” – ezt nyilatkozta horvát Fogyasztóvédelmi Szövetség elnöke Horvátország legnépszerűbb lapjának az Index.hr-nek. Ana Knezevicet a nyári hónapok előtt kérdezték, hogy idén milyen turisztikai szezonra számít. A szakember nem köntörfalazott, szerinte minden drágább lesz idén nyáron, amiben az euró is benne van vastagon. Mint ismert, 2023 januárja óta déli szomszédunknál a hivatalos fizetőeszköz az euró, aminek az árakra gyakorolt hatását kezdetektől vita övezi.
Megszokott, hogy emelkednek az árak ilyenkor Horvátországban
Boris Lalovac volt pénzügyminiszter, az SDP parlamenti képviselője azzal védekezett, hogy az árak a turisztikai szezon előtt mindig emelkednek, „ez nálunk már megszokott”.
Nyáron biztosan emelkedni fognak az árak, és nem fognak megállni
– vélekedett a volt tárcavezető, aki szerint jobb elemzésekre van szükség a Horvát Nemzeti Banktól, hogy lássák, mi okozza pontosan áremelkedéseket, egyúttal oda is szúrt a jegybanknak, hogy erre pontosabb választ kellene adniuk.
Az euróövezetben Horvátországban a legmagasabb a drágulás
Az Eurostat nemrég azt közölte, hogy az Horvátországban éves szinten 4,9 százalék volt, ami a HICP-index szerint a legmagasabb ráta az eurózónában. Az Állami Statisztikai Hivatal szerint pedig márciusban a fogyasztói árindex az 4,1 százalékos volt. Marko Primorac pénzügyminiszter úgy kommentálta az adatot, hogy a márciusi inflációt – hasonlóan hazánkhoz – leginkább a szolgáltatási árak emelkedése határozta meg, és szerinte elsősorban a jó turisztikai előszezon és a húsvét következménye.
A lap ennek kapcsán összehasonlította a húsvéti ételek árait. Az összehasonlítás szerint míg 2020-ban 1,06 eurót (413 forintot) fizettek a tojásért, idén pedig 1,29 eurót (503 forintot). A sonka is drágult, a korábbi 5,57 euró (2172 forint) helyett ma 6,49 euróba (2531 forint) kerül.
Ez lehet a magyarázat a nyári drágulásra
Az Index.hr idéz egy közgazdászt is: Damir Novotny rámutatott, hogy a turisztikai szezon mindig hatással van az árak növekedésére, amit azzal magyaráz, hogy Horvátországban egyes termékek és szolgáltatások árai még mindig alacsonyabbak, mint az eurózóna többi országában, a vásárlóerő-paritás pedig továbbra is alacsonyabb náluk.
A külföldről érkezők Horvátországban összehasonlítják az árakat saját országuk áraival, és látni fogják, hogy azok alacsonyabbak, emiatt pedig kész fizetni ezekért a termékekért vagy szolgáltatásokért akár többet is.
„Nálunk magasak lehetnek a vendéglátási árak, de a kávé és az étkezés még mindig olcsóbb, mint Németországban” – mondta Novotny az áremelés okairól, aki szerint egyébként belső strukturális okai is vannak a jelenségnek. Ugyanis míg Görögországban, Spanyolországban vagy Franciaországban a lakosság és a turisták étkeztetése után többlet keletkezik, addig Horvátország nincs ebben a helyzetben, helyette importálnia kell, ami így nyomást gyakorol az árakra.
Tavaly több százezer magyar turista járt Horvátországban
Mindez pedig rossz annak a több százezer magyarnak, aki minden évben a horvát tengerparton tervezi eltölteni a nyári szabadidejét. Tavaly szeptember végéig 696 ezer turista fordult meg Horvátországban, akik 3,5 millió vendégéjszakát töltöttek el. A magyar vendégek száma 2023-ban 20 százalékkal nőtt, átlagosan pedig öt napot töltött egy-egy magyar turista Horvátországban. A magyarok által leglátogatottabb régió tavaly is a Kvarner-öböl volt, ahol először meghaladta az egymilliót a magyar vendégéjszakák száma. Ezt követően Isztria, Zadar, Split és Sibenik volt a legnépszerűbb. A városok közül Crikvenicán, Viren, Rovinjban, Porecben és Medulinban nyaralt a legtöbb magyar.
