Olaf Scholz kancellár vasárnap háromnapos kínai körútra indult, hogy megerősítse a kapcsolatokat Németország legfontosabb kereskedelmi partnerével, és kezelje az olyan kérdésekkel kapcsolatos ellentéteket, mint a kínai dömpingkereskedelem, valamint az Oroszországnak nyújtott támogatás.
A kancellár hivatalba lépése óta leghosszabb látogatását valószínűleg Irán Izrael elleni támadása. Az egyik kulcsfontosságú kérdés, hogy Németország mennyire támogatja az vizsgálatát az elektromos járműgyártóknak nyújtott kínai állami támogatásokkal kapcsolatban.
Scholz, aki több német vállalatvezetővel együtt utazik, a délnyugati Csungking megapoliszban kezdte meg útját. A tervek szerint Sanghajba és Pekingbe is ellátogat, ahol találkozik Hszi Csin-ping kínai elnökkel és Li Csiang miniszterelnökkel.
Megérkezésekor Scholz „a lehető leghatározottabban” elítélte az Izrael elleni iráni csapásokat – közölte szóvivője.
Scholzot a repülőút során folyamatosan tájékoztatták a közel-keleti fejleményekről – közölték kormányzati források.
Német tisztviselők szerint Peking pozitív szerepet játszhat a gyorsan eszkalálódó közel-keleti feszültségek enyhítésében.
Kína tavaly közvetítő szerepet játszott Irán és Szaúd-Arábia között, és a Reuters jelentése szerint Peking arra kérte Teheránt, hogy segítsen megfékezni a perzsa állam által támogatott húszik Vörös-tengeri, kereskedelmi hajók elleni támadásait, máskülönben a Pekinggel fenntartott üzleti kapcsolatok sérülését kockáztatja.
Tisztességtelen gyakorlat és kockázatcsökkentés
Berlin általános álláspontja Kínával kapcsolatban kritikusabbá vált az ukrajnai háború óta. Tavaly Németország közzétette első Kína-stratégiáját is, amelyben leírta a „tisztességtelen gyakorlatokat” és az ellátási láncokat fenyegető kockázatokat egy esetleges Tajvan körüli konfliktusban, és a „kockázatcsökkentést” sürgette. A Kínától való diverzifikációra irányuló erőfeszítések azonban egyelőre nem túl eredményesek.
Scholz vasárnap meglátogatja a német Bosch autóipari beszállító hidrogén üzemanyagcellákat gyártó üzemét Csungkingban. Az EU több vizsgálatot is folytat azzal kapcsolatban, hogy a kínai zöldtechnológiai például az akkumulátoros elektromos járművek, mekkora állami támogatásban részesülnek, s így milyen mértékben szorítják ki saját piacairól a nyugati konkurenciát. A német autóipar attól tart, hogy ezek a vizsgálatok kereskedelmi háborúhoz vezethetnek, ami ronthatja kilátásaikat a világ legnagyobb autópiacán.
Scholz várhatóan kitér majd Kína Oroszországnak nyújtott támogatására is. Német kormányzati tisztviselők pénteken egyenesen azt mondták, hogy Peking Oroszországnak nyújtott támogatása és exportja lehetővé teszi Moszkva számára, hogy agresszív háborút folytasson Ukrajnában, és „Kína egyre inkább veszít hírnevéből” Európában és azon kívül.
