A magyar–kínai kapcsolatok egyik leggyorsabban fejlődő területe a pénzügyi együttműködés, Magyarország hídfőállást jelent az európai pénzügyi piacra belépő kínai pénzintézetek számára
– jelentette ki a Pénzügyminisztérium szerdai közleménye szerint Varga Mihály, miután a Bank of China, a China Construction Bank és a China Development Bank vezetőivel tárgyalt Pekingben.
A pénzügyminiszter kiemelte: a kínai pénzintézetek bíznak a magyar gazdaságban, az elmúlt években több kínai bank is Magyarországot választotta működése helyszínéül. A Bank of China, a China Construction Bank és a Kínai Fejlesztési Bank magyarországi működése jó példa arra, hogy a kínai pénzintézetek európai hídfőállásként tekintenek hazánkra – hívta fel rá a figyelmet a pénzügyminiszter. Mint mondta: Magyarország is eredményesen lépett a kínai pénzügyi piacra, az elmúlt években sikeres államkötvény-kibocsátásokat hajtott végre a kínai és hongkongi kötvénypiacokon, ezzel biztosította, hogy hazánk finanszírozása több lábon álljon. 2021-ben a világon elsőként sikeres Zöld Panda kötvénykibocsátást hajtott végre Magyarország a kínai piacon, és 1 milliárd renminbi, azaz mintegy 50 milliárd forint értékű zöldállamkötvényt bocsátott ki – fejtette ki a pénzügyminiszter.
A tárcavezető közölte: az idei év második felében is számolunk egy Panda kibocsátásával, amely tovább erősítheti a magyar adósságkezelés biztonságát.
Varga Mihály Pekingben jelentette be: Magyarország híd Európa és Kína közöttA pénzügyminiszter szerint szintet léptek a magyar–kínai gazdasági kapcsolatok. Varga Mihály azt mondta, hogy blokkosodás és elzárkózás helyett a gazdasági együttműködés erősítésére van szükség Európa és Kína között. |
