Még fel sem állt, de már bekeményít a menekültekkel szemben az új holland kormány
Majdnem fél évvel a választások után megszületett a koalíciós megállapodás Hollandiában, azt azonban egyelőre nem lehet tudni, hogy ki lesz a miniszterelnök, és a kabinet megalakítására is várni kell még egy jó ideig.
A választáson győztes Szabadságpárt vezetője, Geert Wilders már március közepén lemondott a posztról a koalíciós tárgyalások előmozdítása érdekében. Pieter Omtzigt egyelőre csak annyit erősített meg újságíróknak, hogy beterjesztettek egy jelöltet. „Ennek a kérdésnek a megválaszolását Wilders úrra hagyom” – felelte a faggatózásra.
A Dutch News angol nyelvű holland hírportál azonban emlékeztetett, hogy széles körben terjedő hírek szerint Wilders Ronald Plasterk volt munkaügyi minisztert kérte fel a posztra, aki tavaly elkezdte a koalíciós tárgyalásokat.
A négy párt most egy független közvetítőt kér fel a kormány megalakításához,
a folyamat a Reuters értesülése szerint várhatóan legalább egy hónapot vesz igénybe.
Menekültügyben szigorítanak
Az utóbbi évtizedek legjobboldalibb jövendő holland kormánya azonban csütörtök reggel már nyilvánosságra hozta a tervei egy részét. A négypárti koalíció
célja bevezetni „minden idők legszigorúbb menekültügyi rendszerét”,
amelynek része az erőteljes határellenőrzés és szigorúbb szabályok bevezetése az országba érkező menedékkérőkre vonatkozóan, tudósított a Reuters.
„A lehető leghamarabb benyújtjuk a kilépési kérelmet az Európai Bizottságnak az európai menekültügyi és migrációs paktumból” – olvasható a koalíciós megállapodás tervezetében, bár a hírügynökség szerint nem világos, hogy a kérésnek Brüsszelben helyt adnak-e.
Emellett korlátozni fogják a külföldiek munkavállalását is, és szigorítják a külföldi diákok felvételét a holland egyetemekre – közölték a pártok.
Bejelentették azt is, hogy az új kormány folytatni fogja Ukrajna politikai és katonai támogatását, és törvényerőre emeli, hogy a GDP legalább két százalékát védelemre fordítsák, ahogyan azt a NATO előírja.
Vissza a földgázhoz és az atomhoz
A következő holland kormány céljai között szerepel a tengeri földgázkitermelés és a nukleáris energiatermelés bővítése is annak érdekében, hogy csökkentse az ország függőségét a „megbízhatatlan országoktól”. A Groningen tartomány alatt található nagy gázmező kitermelését ugyan nem kezdik újra, de „az Északi-tengeren növelni fogják a gázkitermelést”, olvasható a koalíciós megállapodás tervezetében.
A borssele-i nukleáris reaktor tovább fog működni, és folytatódik két újabb reaktor építése is. Emellett további kettőt építenek majd és támogatják több kis reaktor létesítését magántőke bevonásával.
Füstbe mehet a szén-dioxid-adó
A koalíció ugyan a lehető legnagyobb mértékben ragaszkodni fog a már elfogadott nemzetközi klímacélokhoz, de újakat nem fog vállalni a megállapodás szerint. Ez azt jelenti, hogy
elvetik a további nemzeti szén-dioxid-adóra vonatkozó terveket.
Egyelőre változatlanok a tengeri szélerőművek bővítésére vonatkozó tervek, de szárazföldi új szélturbinák építése nem kap hangsúlyt. A koalíció tervei között szerepel még adócsökkentés, valamint a szegényebb családok pénzügyi biztonságának növelése is.
