Spanyolország az idén is tele lesz turistákkal

Spanyolország tavaly rekordszámú turistát vonzott, mivel versenyben állt azért, hogy Franciaországtól elvegye a világ első számú turisztikai célpontja címet – de a látogatók számának növekedése számos helyen dühös lakossági tiltakozást vált ki. 

Az ibériai ország 13 milliós növekedést regisztrált 2023-ban, ami új csúcsra, több mint 85 millióra – a lakosság közel kétszeresére – emelte a nemzetközi látogatók számát – derül ki az ENSZ turisztikai ügynökségének szerdán közzétett rangsorából. Spanyolország 2017-ben megelőzte az Egyesült Államokat, és a világ második leglátogatottabb országává vált, azóta igyekszik behozni a lemaradást Franciaországgal szemben. A francia kormány „a világ vezető turisztikai célpontjaként” hirdeti magát, és tavaly hétmillióval százmillióra nőtt a beutazások száma.

A látogatók számának növekedése jócskán hozzájárul a spanyol gazdaság fellendüléséhez – a turizmus a GDP 12-13 százalékát adja, ugyanakkor fejfájást is okoz a kormánynak, mivel a spanyolok egy részében ellenérzéseket kelt – megváltoznak az életkörülmények. A Kanári-szigetektől a Baszkföldig a látogatók beáramlása „turizmusfóbiát” kelt a lakosokban. 

• Csúnya új szállodák, panziók épülnek, 
• emelkednek a lakásbérleti díjak, 
• kifogásolják a turisták helytelen viselkedését, a tömeget, a hangoskodást, 
• és napi problémákat okoz a túlzott vízhasználat.

A helyi önkormányzatok igyekeznek kezelni a helyzetet, idegenforgalmi adót vetnek ki, megtiltják az új szállodák, panziók építését és nagyon szigorúan szabályozzák az Airbnb-célra kiadott lakásokat. Az ibériai ország legfőbb vonzereje továbbra is a tengerparti turizmus, ráadásul ennek további fellendülése várható az izraeli háború által keltett aggodalmak miatt. 

– kommentálta a helyzetet a Financial Times című lapnak Pablo Díaz Luque, a Katalán Nyílt Egyetem közgazdász oktatója. Jordi Hereu, Spanyolország idegenforgalmi és ipari minisztere szerint 

Spanyolország – lázadnak a lakosok, minőségi turizmus a cél

A Kanári-szigetek a múlt hónapban az idegenforgalom ellen irányuló lépések középpontjába került, amikor a lakosok tízezrei vonultak az utcára a „Kanári-szigetek kimerültek” jelszóval szervezett tüntetéseken.

A Baleár-szigetek szigorított az alkoholfogyasztás visszaszorítására irányuló törvényen, Mallorca pedig 18 ezerrel, azaz a sziget összes ágyának 4 százalékával csökkenti a turisták számára fenntartott ágyak számát. San Sebastián a járdák zsúfoltságának csökkentése érdekében elrendelte, hogy az utazócsoportok létszáma nem haladhatja meg a 25 főt.

Katalóniában a regionális kormány első alkalommal szabott korlátokat a szállodák vízhasználatára. A tartomány fővárosában, Barcelonában pedig az új szocialista polgármester, Jaume Collboni kijelentette, hogy a város befogadóképessége határán van, és megígérte, hogy felszámolja az óvárosban lévő turistaapartmanokat.

Hereu elmondta, hogy Spanyolország a „minőségi” turizmusra törekszik a mennyiség helyett, ami azt jelenti, hogy az ágazatot gazdasági, környezeti és társadalmi szempontból fenntarthatóvá kell tenni. „A polgárok, a vendéglátók a turizmus alapvető részét képezik” – mondta. 

Juan Ignacio Pulido, a Jaéni Egyetem turizmus-gazdaságtan professzora szerint Spanyolország növekvő nemzetközi hírneve, mint kulináris központ, egyre több gasztronómiai érdeklődőt vonz, míg a kulturális turisták a galériák, múzeumok és a városok történelmi épületei miatt érkeznek. 

Pulido szerint azonban Spanyolországnak még van mit tennie azért, hogy elérje a franciaországi látnivalók sokszínűségét. Párizs továbbra is a fő vonzerő, és az idei nyári olimpiai játékok szervezői 15 millió látogatót várnak a városba. Ugyanakkor 

– mondta Pulido.