Egyre kiélezettebb a helyzet a balti térségben
Az orosz–észt határon, a Narva folyó vált a feszültség gócpontjává. Erre játszik rá Vlagyimir Putyin orosz elnök is, nem is csoda, hogy éppen itt kezdték meg az éj leple alatt álarcos férfiak a navigációs segédeszközök eltávolítását. Az incidens csak egy a sok közül: a Kreml, legfőbb szövetségesével, Fehéroroszországgal együtt folyamatosan provokálja a szomszédos országokat. Terület van bőven: a határvonal 3350 kilométeres, azaz hosszabb, mint az Egyesült Államok, és Mexikó határa.
Fotó: AFP
Messzire mennek
Oroszország jelenleg két háborút vív
– jelentette ki Alexander Stubb finn elnök egy külpolitikai fórumon Helsinkiben június 14-én. Az egyik egy konvencionális háború Ukrajnában. A másik egy hibrid háború Európában és Nyugaton azzal a céllal, hogy befolyásolja a közhangulatot, és az emberek biztonságérzetét. A szomszédos országok mindegyike NATO-tag, összesen 3,5 milliárd dollárért korszerűsítik határvédelmüket.
Csak az elmúlt néhány napban rendszeresen megsértették a finn, és svéd légteret, megzavarták a GPS-jeleket, Lengyelországban pedig embereket vettek őrizetbe állítólag Oroszország által támogatott szabotázscselekmények miatt.
A tallinni kormány szerint megállapodtak Moszkvával a hajózási jelzők elhelyezéséről a Narván, hogy a halász- és szabadidős hajók véletlenül se sodródjanak Oroszország felségterületére, de Moszkva 2023 óta megkérdőjelezi a bóják helyét is.
Finnországnak, Észtországnak, Lettországnak, Litvániának és Lengyelországnak több mint 2300 kilométeres közös határa van Oroszországgal; Adjuk hozzá a Fehéroroszországgal megosztott 1250 kilométert, és ez hosszabb, mint az amerikai–mexikói határ.
Lukasenka Észak-Lengyelország átrajzolásával riogat
A hidegháború vége óta a nagyhatalmak „találkozási” pontja a suwalki folyosó, amely az Oroszországhoz tartozó, erőteljesen felfegyverzett Kalinyingrádi exklávét választja el a birodalom belső területeitől. Márciusban Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök felfeldte a terület „átrajzolásának” tervét. Több fotó jelent meg a diktátorról, amint a hadsereg vezetőivel pózol és egyeztet Észak-Lengyelország egy részének elfoglalásáról. Ezeket a megnyilvánulásokat Gabrielius Landsbergis litván külügyminiszter nem a küszöbönálló katonai beavatkozás előjátékának, hanem egyfajta félelemkeltésnek tartja.
Oroszország ugyanis provokációnak minősítette a közös tengeri határral rendelkező Svédország és Finnország NATO-csatlakozását. A balti államok mindegyikében megerősítették a NATO-csapatok jelenlétét, azaz a szövetség erőinek összepontosításába kezdett az orosz határ körül.
Moszkva démonizál
A Kreml rendszeresen háborús lázadóként, russzofóbként tünteti fel a balti államokat, és a közösségi médiában is igyekszik rossz hírüket kelteni. A litván kiberbiztonsági ügynökség arra figyelmeztet, hogy a mesterséges intelligenciát is felhasználják a balti országok lejáratására. Emellett
az orosz kisebbséget is felhasználják arra, hogy megosszák a társadalmakat, többnyire sikertelenül.
Ezzel együtt a litván fegyveres erőknek reagálniuk kellett: a lakosságot egy olyan üzenettel nyugtatták meg, amelynek az volt a lényege, hogy „nincs küszöbön a háború.”
A számok beszédesek:
csak Lengyelország 2,5 milliárd dollárt akar a határvédelem megerősítésére költeni
– leginkább az orosz fenyegetettség miatt, de a migránsáradat is az okok között van. Emellett egy „drónfalat” is létrehoznának az orosz pilóta nélküli repülők nyomon követésére, a csempészet ellenőrzésére. „Mások helyett dolgozunk, ennek közös, uniós ügynek kellene lennie” – panaszkodott Margus Tsahkna észt külügyminiszter a Bloombergnek.
Ugyanakkor Moszkva sem rest. Minden eddiginél több eszközt vet be annak érdekében, hogy destabilizálja Európát, „csúcsra járatja” a hibrid hadviselést.
Maguk a balti politikusok is elismerik, hogy egy lépéssel mindig le vannak maradva a Kremltől.
Sziget Fesztivál: részvénycsomagokkal stabilizálnák a cég helyzetét – a korán érkezők kevesebbet fizetnek, egy rég várt felújítást is bejelentettek
