
A zűr bajjal jár – nemcsak belpolitikai válság sújtja Franciaországot, a költségvetés is romokban hever
Miután Franciaország folyamatosan megszegi a blokk adósságszabályait, Brüsszel pénzbírság kiszabását tervezi az előrehozott választásokra készülő országban. A blokk a GDP 3 százalékában határozza meg a költségvetési hiány maximális szintjét, ez Franciaországban tavaly 5,5 százalék volt, míg az államadósság szintje a maximális, GDP-arányos 60 százalék helyett 111 százalékot tett ki.
Az eladósodottság szintje korlátozza a következő kormány költségvetési mozgásterét is. Valószínűleg nem jöhet szóba adócsökkentés, és a nyugdíjreformot is el kell napolni.
A piacokkal is meg kell majd küzdenie a Nemzeti Tömörülésnek
– mondta a Bloombergnek Famke Krumbmüller, az EY EMEIA geostratégiai vezetője. A lap egyik forrása szerint Brüsszel nemcsak Franciaországot szankcionálja majd, hanem Olaszország is hasonló lépésekkel nézhet szembe. Spanyolország, úgy tűnik, egyelőre megússza.

Mindez a legrosszabbkor
Minderre akkor kerül sor, amikor a radikális jobboldal a szavazatok csaknem harmadát szerezheti meg a közelgő előrehozott választáson – legalábbis a felmérések szerint.
A második az Új Népfront lehet 26 százalékkal, Macron centrista pártja a harmadik helyre szorulhat vissza. A Macron melletti két nagy tömörülés Brüsszellel szemben konfrontatív politikát folytat.
Elemzők szerint egy sok témát érintő, hosszas vita az egész eurózónát gyengítheti, noha a blokk megerősítette válságkezelési eszköztárát: az európai stabilitási mechanizmus mentőalapja és az Európai Központi Bank kialakította azokat a feltételeket, amelyek mellett korlátlanul vásárolhatja a kötvényeket, megnyugtatva a piacokat.
A Marine Le Pen vezette Nemzeti Tömörülés még nem ismertette pontos programját. A radikális jobboldal vezére egykor azért kampányolt, hogy Franciaországot kivezesse az eurózónából, noha azóta finomodtak a nézetei. Annyit lehet tudni, hogy a párt vezetője,
Jordan Bardella a hiányt tovább növelő intézkedésekről beszélt, ám a költségvetés bevételi oldalára vonatkozó elképzeléseit még nem osztotta meg.
Ha hatalomra kerül, a pártnak bizonyára tompítania kell a retorikáján, és nem lenne szabad azonnal nekimennie Brüsszelnek, ugyanúgy, ahogyan Giorgia Meloni olasz miniszterelnöknek sem – mondta Krubmüller. A mostani kormány szerint az ország adóssága jövőre a GDP 113 százaléka lesz, majd 2027-ben 112 százalékra csökken.




