Itt a friss jelentés: Bulgária egyre közelebb került az euróhoz, de hol tart Magyarország?
Az euróövezeten kívüli tagállamok vegyes eredményeket mutatnak – írta jelentésében az Európai Bizottság. A jelentés az euróövezeten kívüli hat olyan tagállamra vonatkozik, amelyek jogilag elkötelezték magukat az euró bevezetése mellett: Bulgária, Csehország, Magyarország, Lengyelország, Románia és Svédország.
A beszámolóból egyértelműen kiderült: jelenleg egyik tagállam sem teljesíti az euróövezethez való csatlakozás valamennyi kritériumát.
Bulgária az egyetlen olyan ország, amely egy kivételével minden kritériumot teljesít, és ahol a nemzeti jogszabályok összeegyeztethetőnek tekinthetők a Gazdasági és Monetáris Unió szabályaival.
A jelentés megállapítja, hogy
- Svédország jelenleg teljesíti az árstabilitási kritériumot.
- Bulgária és Svédország teljesíti az államháztartási kritériumot, Csehország pedig a legfrissebb bizottsági jelentés alapján várhatóan teljesíteni fogja.
- Bulgária, Csehország és Svédország teljesíti a hosszú távú kamatlábakra vonatkozó kritériumot.
- Bulgária teljesíti az árfolyam-kritériumot.
A bizottság értékelését kiegészíti az Európai Központi Bank (EKB) saját konvergenciajelentése, amelyet szintén ma tettek közzé.
Mik azok a maastrichti kritériumok?A maastrichti szerződés készítette elő az egységes európai pénznemhez, az euróhoz vezető utat. A szerződésben az Európai Központi Bank és a Központi Bankok Európai Rendszere megalapításáról és ezek céljairól is rendelkeztek. Az EKB elsődleges célja az árstabilitás fenntartása, vagyis az euró értékének megőrzése. A szerződés az euró gyakorlati működési szabályait is kialakította, például azt, hogy mit kell tenniük az euroövezethez csatlakozni kívánó országoknak. A maastrichti kritériumokként vagy konvergenciakritériumokként is emlegetett szabályok arra szolgálnak, hogy az euróövezet-beli árstabilitás akkor is fennmaradjon, amikor további országok veszik át a közös valutát. A négy legfőbb feltétel az árstabilitás, a rendezett államháztartás, az árfolyam-stabilitás és a hosszú távú kamatlábak konvergenciája. |
A felkészültség általános értékelése
A bolgár jogszabályok a konvergenciajelentésben meghatározott feltételek és értelmezések mellett összeegyeztethetőnek tekinthetők az uniós joggal – áll a jelentésben. A monetáris területre vonatkozó nemzeti jogszabályok a vizsgált öt másik, nem euróövezeten kívüli uniós tagállamban nem teljesen összeegyeztethetők a Gazdasági és Monetáris Unió szabályaival.
A bizottság a szerződésben említett további olyan tényezőket is megvizsgált, amelyeket a konvergencia fenntarthatóságának értékelése során figyelembe kell venni. Az elemzés megállapította, hogy az euróövezeten kívüli tagállamok gazdaságilag és pénzügyileg általában jól integrálódtak az Európai Unióba. A jelentésben bemutatott konvergenciaértékelést az elmúlt két évben több jelentős gazdasági sokk és politikai fejlemény befolyásolta.
Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúja megzavarta a globális energiapiacot és az ellátási láncokat, ami 2022-ben rekordmagas energiaárakat okozott.
Az EU gazdasága figyelemre méltó ellenálló képességről tett tanúbizonyságot, és sikeresen csökkentette az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségét, és korlátozta a gazdasági tevékenységre gyakorolt káros hatásokat. Az EU-ban az energia-, élelmiszer- és egyéb nyersanyagárak nyomására az infláció 2022-ben tetőzött. Az energiaárak 2022-es ugrásszerű emelkedése számos tagállamot is arra késztetett, hogy sürgősségi energiatámogatási intézkedéseket hozzon a gazdasági és társadalmi hatások tompítására. Tavaly azonban az EU gazdasága veszített lendületéből, amit a háztartások vásárlóerejének csökkenése, a visszafogott külső környezet és a szigorúbb finanszírozási feltételek gyengítettek. Ahogy az energiaárak visszaszorultak a csúcspontjukról a monetáris szigorítás végigvonult a gazdaságon.
Az euró általános támogatottsága az euróövezeten kívüli tagállamokban
Az Eurobarométer legutóbbi felmérése szerint az euróövezeten kívüli tagállamok polgárainak többsége (59 százalék) úgy véli, hogy a közös valuta pozitív hatással volt azokra a tagállamokra, amelyek már használják. A többség (53 százalék) úgy véli, hogy az euró bevezetése pozitív következményekkel járna saját országára és személyesen rá nézve is (56 százalék).
Összességében a válaszadók 58 százaléka támogatja, hogy országa bevezesse az eurót. A támogatottság különösen nagy Romániában (77 százalék) és Magyarországon (76 százalék), majd Svédország (55 százalék), Csehország (49 százalék), Bulgária (49 százalék) és Lengyelország (47 százalék) következik. A támogatottság különösen Csehországban erősödik, 6 ponttal nőtt a tavalyi évhez képest.
Bulgária az az ország, ahol a polgárok nagyobb hányada (71 százalék) gondolja úgy, hogy öt éven belül bevezetik az eurót. Míg a bolgárok 64 százaléka szerint az euró bevezetése áremelkedést okozna, addig 44 százalékuk (2 százalékpontos növekedés) úgy véli, hogy az euró bevezetése pozitív következményekkel járna az országukra nézve.
Ajánlott videók
Lázár János minisztériuma bejelentette: kiválasztották a három magyar nagyvárost, itt épülnek meg az új otthon startos lakások – és most jön még csak a java
