Oroszországban rekedt repülőgépek: többmilliárdos perben csapnak össze a biztosítók a cégekkel

A világ legnagyobb repülőgép-bérbeadással foglalkozó társaságai és a biztosítók között kezdetét vette az Írországban zajló jogi csatározás: a cégek 80, Oroszországban rekedt repülőgép után 2,5 milliárd eurós (987 milliárd forint) kártérítést követelnek. A jogászok szerint hosszan elhúzódó eljárás következik, ami a legjobb esetben hónapok múlva érhet véget, de elképzelhető évekig tartó pereskedés is.

Az orosz-ukrán háború után több mint 500, lízingelt repülőgép ragadt Oroszországban: a szankciók miatt az orosz vállalatok úgy értelmezték hogy nem kell bérleti díjat fizetniük a gépek után. Az érintetteknek nincs esélyük visszaszerezni a légi járműveket, így azokat leírták több milliárd eurós veszteséget elkönyvelve, majd a biztosítóktól kérték a károk megtérítését.

Azonban a biztosítók jogászai kétségbe vonták az eljárást a dublini Legfelsőbb Bíróságon: szerintük a repülők a jövőben, a háború lezárása után visszakerülhetnek a tulajdonsokhoz, így a lízingcégek csak papíron szenvedtek veszteséget. A Reuters szerint az is vita tárgyát képzi, hogy a légitársaságok maguktól döntöttek a gépek megtartása mellett, vagy erre Moszkva utasította őket. 

Ez ugyan nem tűnik fontos kérdésnek, de ettől függ a kártérítési igény és az összeg is, utóbbi esetében több kárpótlás járhat. Az ügyvédek azzal vádolták a felpereseket, hogy nem határozták meg azt az időpontot, amikor a kár bekövetkezett. A lízingcégek jogászai cáfolták a vádakat, és rámutattak a repülőgépek visszavételére tett, többnyire eredménytelen kísérleteikre.

Elmaradt a várt összeomlás

Az Egyesült Államok és szövetségesei nem adnak el repülőgép-alkatrészeket Oroszországnak, azonban a vámadatok azt mutatják, hogy közvetítő országok segítségével megszerzik a szükséges árukat: az Egyesült Arab Emírségek, Törökország, Kína, Tádzsikisztán és Kirgizisztán importálják a szükséges alkatrészeket, amit aztán tovább exportálnak Oroszországba. 

Előfordul olyan is, hogy közvetítő országok egymás között mozgatják az árukat és csak azután szállítják Oroszországba. A légitársaságok a feketepiacon keresztül is igyekeznek minél több eszközhöz jutni, valamint kannibalizálják az elavult vagy használhatatlanná vált gépeket a modernebb társaik fenntartásához. 

Mindezek következtében az orosz légiflotta továbbra is szinte zavartalanul tud üzemelni. A légiközlekedést elemző Cirium adatai azt mutatják, hogy az orosz légitársaságok a háború előtti szint körül üzemelnek. A nemzetközi járatok is csak részben ritkultak meg: ugyan Észak-Amerika és Európa nyugati fele kiesett, de a volt szovjet tagköztársaságokban, Ázsiában és a Közel-Keleten szívesen látják az orosz légitársaságokat. 

A belföldi piac pedig továbbra is hatalmas, mivel Oroszország a világ legnagyobb területű országa, ahol a legfrissebb adatok szerint több mint 143 millión laknak. Ugyanakkor elemzők szerit kérdéses, hogy ez hosszú távon mennyire tartható fent, így Moszkva eltökélt a hazai gyártás felpörgetésében. Mindenesetre az einstandolt gépek ügyében további jogi csatározások várhatóak, ahogy egyre többen kérik a kártártérítést a biztosítóktól.