A szankciók ellenére az orosz légitársaságok legalább 1,2 milliárd dollár értékben vásároltak nyugati repülőgép-alkatrészeket a tavaly májustól idén június végéig tartó időszakban. Az adat csak a légitársaságoknak szállított eszközöket tartalmazza, más orosz cégek behozatalát nem, így a tényleges összeg még nagyobb lehet. A megrendelt termékek között futóművek, kijelzők, hajtóművek és kávéfőzők, valamint vízszűrők is szerepelnek.

Russian airlines Aeroflot air hostesses stand in front of an advertizing board depicting the new Russian Sukhoi Superjet 100 airliner on July 18, 2017 on the opening day of the annual air show MAKS 2017 in Zhukovsky, some 40 km outside Moscow. (Photo by Mladen ANTONOV / AFP)
A Szuhoj 100 Superjet is rengeteg nyugati alkatrészt tartalmaz.
 Fotó: Mladen Antonov / AFP

A vámnyilvántartásból kiderült, hogy a felszerelések közvetítő országokon keresztül jutottak el Oroszországba:  az Egyesült Arab Emírségek, Törökország, Kína, Tádzsikisztán és Kirgizisztán importálják a szükséges alkatrészeket, amit aztán tovább exportálnak Oroszországba. Előfordul olyan is, hogy közvetítő országok egymás között mozgatják az árukat és csak azután szállítják Oroszországba. Források elárulták a Reutersnek: kezdetben senki sem tudta, mi legyen, de a háború kirobbanása után már 2-3 hónappal megtalálták az új beszerzési csatornákat.

Fél év után pedig még több alternatív útvonal jelent meg, ami lehetővé tette az árak és a szállítási idők csökkentését is. Az orosz légitársaságok így lényegében megoldották a nyugati szankciók okozta problémákat. Akadnak azonban kellemetlenségek is, például a orosz S7 Airlines egy fapados légitársaság indítását tervezte, azonban a cég tavaly júniusban közölte, hogy el kellett vetnie az ötletet, miután nem tudja átvenni a megrendelt Airbus repülőgépeket.

Hogy az orosz légi közlekedést kevésbé érintik a szankciók, azt más adatok is alátámasztják: az orosz légitársaságok júniusban 10,1 millió utast szállítottak, szemben a 2022. júniusi 8,87 millióval és a 2021. júniusi 11,1 millióval. A svájci ch-aviation adatai szerint idén májusban 541 nyugati repülőgép volt aktív szolgálatban vagy karbantartás alatt az orosz cégeknél, ami szinte teljesen megegyezik a háború előtti 544 járművel. Ezek a háború után ragadtak az országban, a szankciók miatt az orosz vállalatok pedig úgy értelmezték, 

hogy nem kell bérleti díjat fizetniük a lízingelt gépek után.

A nemzetközi járatok is csak részben ritkultak meg: ugyan Észak-Amerika és Európa nyugati fele kiesett, de a volt szovjet tagköztársaságokban, Ázsiában és a Közel-Keleten szívesen látják az orosz légitársaságokat. Turisztikai szempontból főleg a Törökországba, az Egyesült Arab Emírségekbe, a Thaiföldre és a Kínába irányuló járatok a legfontosabbak. A belföldi piac pedig továbbra is hatalmas, mivel  Oroszország a világ legnagyobb területű országa, ahol tavaly több mint 143 millión laktak.

Az elemzők szerint a jövőben felpöröghet az orosz repülőgépgyártás, bár ez nem megy egyik napról a másikra. Ehhez hozzá kell tenni, hogy a Szuhoj–100-as, a legkelendőbb orosz gyártású gép is rengeteg nyugati gyártású alkatrésszel, eszközzel van felszerelve. Az mindenesetre biztos, hogy mindig lesznek olyan országok és cégek, amelyek közvetítőként segítenek Oroszországnak kijátszani a szankciókat, hiszen ez anyagi szempontból is megéri, míg Kína a geopolitikai feszültségek miatt aligha fog szívességet tenni az Egyesült Államoknak.

A szankciókat kijátszva japán csipek is kerültek Oroszországba

Az Egyesült Államok és szövetségesei nem adnak el félvezetőket Oroszországnak, azonban a kereskedelmi adatok azt mutatják, hogy más államok ellátják Moszkvát a szükséges árukkal. A vámadatok alapján japán csipek is bejutnak Oroszországba. Az ügyletek többsége harmadik országokon, főleg Kínán, Törökországon és Dél-Koreán keresztül zajlott.