Bekeményítenek a német konzervatívok
Az ellenzéki német jobbközép pártok egyre keményebb álláspontot foglalnak el az ukrán menekültekkel szemben. A bajor Keresztényszociális Unió (CSU) már azt követeli, hogy küldjék őket haza, ha nem találnak munkát Németországban.
Több mint két évvel a háború kirobbanása után most már érvényesülnie kellene az elvnek: vállaljanak munkát Németországban, vagy térjenek vissza Nyugat-Ukrajna biztonságos területeire
– nyilatkozta a hétvégén Alexander Dobrindt, a CSU parlamenti frakcióvezetője a Bild am Sonntagnak.
Dobrindt a kutatási eredmények ellenére kitart amellett, hogy a munkanélkülieknek járó ellátások tartják távol az ukrán menekülteket a munkaerőpiactól, ezért szigorítani kell a feltételeket.
Ennyi segély mellett minek dolgozni?
Ugyanezt hangoztatja már egy ideje a Kereszténydemokrata Unió (CDU) is, sőt, múlt héten már felsorakozott melléjük az Olaf Scholz kancellár koalíciójához tartozó Szabad Demokrata Párt (FDP) is – emlékeztetett a Deutsche Welle.
Bijan Djir-Sara, az FDP főtitkára szintén a Bildnek adott interjúban fejtette ki, hogy
az újonnan érkező ukrán menekülteket nem kellene ugyanolyan munkanélküli-ellátásban részesíteni, mint a német állampolgárokat.
Ugyanolyan elbírálást kellene kapniuk, mint a többi menedékkérőnek, ami szerinte rákényszerítené őket, hogy állást vállaljanak.
„Minden szektorban munkaerőhiánnyal küzdünk, például a vendéglátásban, az építőiparban és a szociális ellátásban. Nem kellene tovább arra használnunk az adófizetők pénzét, hogy a munkanélküliséget finanszírozzuk, inkább arról kellene gondoskodnunk, hogy az emberek munkát vállaljanak” – jelentette ki.
Nincs értelme arról beszélni, hogy tőlünk telhetően mindenben támogatjuk Ukrajnát, és egyúttal fizetni azoknak az ukránoknak, akik magára hagyták a hazájukat
– érvelt a szigorítás mellett Michael Stübgen, Brandenburg CDU-s belügyminisztere is.
A berlini koalíció másik két pártja, a szociáldemokraták és a Zöldek elutasították a felvetést, amelyet Marcel Fratzscher közgazdász, a Német Gazdaságkutató Intézet (Deutsches Institut für Wirtschaftsforschung – DIW Berlin) elnöke puszta populizmusnak minősített.
Senkinek se lenne jobb, senki sem kapna egyetlen euróval sem többet, ha Németország rosszabbul bánna a menekültekkel és csökkentené az ellátásukat
– mondta a RND-nek.
Különleges védett státusz jár az ukrán menekülteknek
Hivatalos adatok szerint 1,3 millió ukrán állampolgár él Németországban, a legtöbbjük nő és gyerek. A szövetségi belügyminisztérium statisztikája szerint a menekültek között 260 ezer a 18 és 60 év közötti férfi.
Az ukránok különleges védett státuszt élveznek az Európai Unióban, ennek a hatályát most hosszabbították meg 2026-ig. Ez azt jelenti, hogy nem vonatkozik a német menekültpolitikai idei szigorítása, az érkezésükkor nem kell átesniük a hosszadalmas menedékkérő procedúrán, azonnal kapnak segélyt, tanulhatnak és munkát vállalhatnak. Segély azonban csak akkor jár nekik, ha a bevételük nem elég a megélhetésre.
Az ukránoknak – és németeknek – fizetett segély jelenleg
- az egyedülállók részére havi 563 euró (223 ezer forint),
- míg menedékkérőként csak havi 354 eurót (140 ezer forintot) kapnának.
- A márciusi adatok szerint több mint 700 ezer ukrán kapja a munkanélküli-segélyt,
- közülük 501 ezer munkaképes felnőtt,
- 185 ezren dolgoznak és fizetik a társadalombiztosítást.
Az ukrán menekültek foglalkoztatásában Németország messze lemaradt más uniós országoktól:
Európa legnagyobb gazdaságában csak 18 százalékuk dolgozik, Lengyelországban, Csehországban és Dániában legalább kétharmaduk. Az is igaz, hogy a munkanélküli-segély Lengyelországban csak havi 819 zloty (75 500 forint). Csehországban és Dániában bérfüggő, de maximum 24 608 korona (392 500 forint), illetve 19 728 korona (egymillió forint).
