Büntetővám: most átmenne a kínai villanyautók megsarcolása
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságAzt nem tudni, mi lesz novemberben, amikor élesben is belépnek majd a Kínában gyártott elektromos autókra kivetett uniós büntetővámok, hiszen a július 4-ei start csak adminisztratív jellegű, a 17,4 százaléktól 37,6 százalékig terjedő pluszterhet egyelőre csak regisztrálják, megfizetni akkor kell, ha karácsonyhoz közeledve végleges döntés születik az addig toldozható-foltozható, sőt akár sutba is dobható vámtételek ügyében.
Noha kétségtelen, hogy a kínai villanyautó-gyártás felfuttatásában Peking erős katalizátor szerepet játszott és a közvetve-közvetlenül ma is támogatja a bimbózó exportot, több, erős járműipari hagyományokkal rendelkező európai országban hadakoznak a versenyfeltételek kiegyenlítését célzó vámrendelet ellen.
Háborognak a büntetővám miatt
Számukra a jelenlegi 10 százalékos alapvám megfelelő lenne. Különösen azok a gyártók háborognak, amelyeknek erős kínai kitettségük van, elektromos autóik egy részét például ott szereltetik össze, kihasználva az olcsó munkaerőt, és onnan exportálják Európába. Köztük van
- a BMW
- a Volkswagen,
- a Mini
- és a Renault,
amely a legolcsóbb, nyolcmillió forint körüli áron elérhető modelljét, a Springet gyártatja Kínában. A Tesla külön szám, a Model 3-asokat Sanghajból küldi Európába, így őt is érinti a büntetővám bevezetése. Emeltek is rögtön 600 ezer forintot az áron.
Az Európai Unió megosztottságát jól jellemzi, hogy a kedden a büntetővámokról rendezett informális „szimpátiaszavazáson” a kormányok képviselői nem tudtak markáns, az egységes fellépést előrevetítő véleményt kialakítani. Tizenketten voksoltak a büntetővámokra, négyen ellene, míg tizenegyen tartózkodtak.
A szavazáson Franciaország, Olaszország és Spanyolország támogatta a vámokat, míg Németország, Finnország és Svédország tartózkodott
– közölték kormányzati források a Reutersszel. A szavazás titkos volt, de többen felfedték kártyáikat. Brüsszeli források szerint a német tartózkodás az Európai Bizottsággal való „kritikus szolidaritást” jelzi, míg a finnekben az európai autógyártó vállalatok vegyes hozzáállása ébresztett kétségeket.
Kevés az információ a megalapozott döntéshez
Johan Forssell svéd kereskedelmi miniszter pedig a Bizottság és Kína közötti közvetlen párbeszéd fontosságát ecsetelte a végső döntés meghozataláig hátralévő hónapokban, mialatt a tavaly szeptemberben elindított vizsgálat is gőzerővel folyik. A magyar álláspont eddig is világos volt, Nagy Márton gazdasági miniszter szerint a kínai befektetéseket inkább támogatni kellene, mert nem lehet a védővámok mögé bújva versenyképességet fokozni.
Mindez azt jelzi, hogy nagy a bizonytalanok tábora, akik részletesebb információkra szeretnének támaszkodni, amikor „élesben” döntenek az ügyben. Az Európai Bizottság várhatóan ezt figyelembe veszi majd, amikor az EU eddigi legnagyobb horderejű kereskedelmi ügyében kialakítja a végső álláspontját.
A kínai megtorlás garantált
A mostani szavazati arányokat tekintve inkább az igen lenne a befutó. Az EU lakosságának 65 százalékát képviselő 15 tagállam minősített többségének a támogatását kell megnyerni a végleges, valójában azonban csak öt évre szóló egységes és kötelezően alkalmazandó vámteher kivetéséhez.
A bizonytalan országoknak költség-haszon elemzést kell végezniük, értékelve a Kínával való kereskedelmi háború kockázatait is,
hiszen a távol-keleti ország minden fórumon hangsúlyosan jelezte már, hogy széles körű megtorlással reagál majd az EU exportszabályozó lépéseire.
A kompromisszumkeresés mindenesetre zajlik, kis lépések már történtek, így az állami SAIC-ra vonatkozó, eredetileg 38,1 százalékos büntetővámból engedtek, igaz csupán fél százalékpontot, s kilátásba helyezték a Kínában gyártott Minik és Cupra Taviscanok vámjának a mérséklését is.
A Bloomberg úgy tudja, a kínai kormány a háttérben igyekszik rábírni a billegő államokat, hogy utasítsák el a büntetővámok kivetését.
