Pattanásig feszítik a hőhullámok a villamos hálózatokat
Világszerte áramszünetek nehezítik meg az emberek életét, a legnagyobb gazdaságoktól a fejlődő országokig, mivel a klímaváltozás okozta hőhullámok és az ezt ellensúlyozó légkondicionálás túlterheli a villamosenergia-hálózatokat. Globális infrastruktúra-fejlesztésekre van szükség, ami több százmilliárd dollárba kerülhet – az elhanyagolása azonban sokkal nagyobb károkat okozhat a gazdaság számára.
A tűző adriai nap alatt a nyár elején szinte megállt az élet Montenegró fővárosában, Podgoricában. Az autók és a buszok dugóba kerültek, amikor a közlekedési lámpák kialudtak, az internet összeomlott, és a hirtelen áramkimaradásra reagálva megszólaltak a biztonsági riasztók.
A forróságban egy pillanat alatt leállt az élet, ez a jelenség pedig nem csak a Balkánon okoz gondokat: az áramszolgáltatók világszerte nem bírják a hőséget.
Az egyre elviselhetetlenebb nyári melegben a hűtés iránti igény meredeken megugrik, az energiahálózat pedig a termeléstől az elosztókon át egészen a berendezésekig nem tud lépést tartani a fogyasztással. S bár a probléma évek óta egyre fenyegetőbb, az infrastrukturális fejlesztések egyáltalán nem tartottak ezzel lépést.
Továbbra is velünk marad a brutális hőségHétfőn 35 és 40 fok között alakul a hőmérséklet. A hőségriadó péntekig érvényben marad. |
A túlterhelés mellett a természeti katasztrófák sem kímélik a hálózatokat. A texasi Houstonban háztartások milliói szenvedtek áramkimaradást a múlt heti Beryl hurrikán után, és a vihar nyomán a tikkasztó hőségben elvesztették a légkondicionálást.
Az éghajlati válság miatt a villamosenergia-hálózatok ki vannak téve a villámárvizeknek, amelyek leszakítják az átviteli tornyokat, az aszályok kiszárítják a víztározókat, a perzselő hőség pedig károsíthatja a kábeleket és az elosztókat.
Az egész villamosenergia-rendszert egy korábbi éghajlathoz építették és tervezték, most pedig egy teljesen más korszakban várjuk el, hogy hibátlanul működjön. Ez fenntarthatatlan
– figyelmeztetett Michael Webber, az austini Texasi Egyetem professzora. A Bloomberg szerint a hálózat bővítése mintegy 24,1 ezermilliárd dollárba fog kerülni ahhoz, hogy 2050-re elérjük a nettó nulla kibocsátási célokat, de ez nem foglalja magába a hálózat hővédelmi beruházásait.
Az infrastruktúra hiányosságait nemcsak a lakosság szenvedi meg, hanem a vállalkozások és a gazdaság is, ennek pedig súlyos politikai következményei lesznek.
Hatalmas területük és nagy energiafelhasználásuk miatt az Egyesült Államok és Kína néz szembe a legnagyobb számlákkal, de egyetlen ország sem hanyagolhatja el a fejlesztéseket.
A legtöbb áramkimaradás akkor következik be, amikor a kínálat vagy a kereslet nagy része hirtelen be- vagy kikapcsol. Viharkárok, a megújuló energiaforrásokból származó termelés vagy a fogyasztás kiugró növekedése mind okozhat kiesést, ha a hálózat nem elég rugalmas.
Villamosenergia-hálózat fejlesztése: csak együtt sikerülhetAz Európai Bizottság összesen 166 új közös érdekű projektet (PCI) jelentett be. A beruházások a villamosenergia-hálózatok korszerűsítését és jobb összekapcsolását, új energiatároló létesítmények létrehozását célozzák, de a lista 12 tengeri hálózatfejlesztési projektet is tartalmaz. |
Az éghajlatváltozás a fejlődő gazdaságokon túl is növeli a sebezhetőséget. A problémák a közelmúltban több középszintű országot, köztük az energiában gazdag Mexikót és Kuvaitot, valamint az olyan importőröket, mint Albánia, is érintették.
Ahogy nő a hőmérséklet és a légkondicionáláshoz való hozzáférés, egyre nagyobb terhet ró a hálózatra. Már most is látjuk a nyári csúcskereslet növekedését egyes európai országokban
– mondta Felicia Aminoff, a BNEF elemzője.
A hálózati problémák hátterében a rossz tervezés áll. Kuvaitban a világ egyik leggazdagabb ország lakóinak júniusban sorozatos áramkimaradásokat kellett elviselniük, ráadásul a hálózat üzemeltetői szándékosan lekapcsolták egyes részeit, hogy megakadályozzák a teljes összeomlást, mivel az erőművek küzdöttek a keresletnövekedés kielégítéséért.
Az incidens miatt a tűzoltóságokat elárasztották a liftekben rekedt emberek kimentésére irányuló hívások, 50 fokos hőmérséklet mellett.
Nincs elég pénz a hőhullámok elleni harcra
Míg Kuvait hatalmas olajbevételeket tud felhasználni a hálózati beruházások támogatására, más országok nem ilyen szerencsések. Ecuador, az Egyenlítőn fekvő dél-amerikai ország, bár hatalmas olajtartalékokkal rendelkezik, el van adósodva, és csak a Nemzetközi Valutaalaptól kapott hitelekből tudja magát fenntartani. Hasonló helyzetben van Mexikó, Görögország és Ukrajna is.
A hőmérséklet emelkedésével a hálózatoknak rugalmasabbnak kell lenniük, beleértve a tárolást is, hogy kezelni tudják a keresletnövekedést és az ellátási zavarokat. És azokban az országokban, ahol a rendszerek már eddig is rosszul működtek, az éghajlatváltozás súlyosbítja a problémákat.
Például 2019-ben egy 1,3 milliárd dolláros tenger alatti összeköttetést nyitottak meg Olaszország és Montenegró között, de a kapacitását már akkor elégtelennek tartották.
Klímaváltozás: szerencsés helyzetben vannak a magyarok, bár a viharkárok már rekordot dönthetnekEgyre több a melegrekordot hozó nap, egyre hosszabbak a hőségriadók, és egyre több az épületkárokat okozó, erős vihar. A lakásbiztosítási díjakon azonban egyelőre nem látszik a klímaváltozás, legalábbis a magyar piacon nem árazták még be a fokozódó kockázatokat. Az Egyesült Államokban azonban már van olyan tagállam, ahonnan a hurrikánok miatt kivonult néhány biztosító. |
