Ukrajna a NATO-ban: elhárulhat a legnagyobb akadály a tagfelvétel előtt – leporolják a német modellt
Bár eddig a NATO határozott álláspontja az volt, hogy amíg Ukrajna háborúban áll és orosz katonák tartják ellenőrzésük alatt területének egy részét, addig nem léphet be a katonai szövetségbe, most úgy tűnik, változhat ennek a kérdésnek a megítélése.
Legalábbis Csehország közismerten atlantista elnöke egy friss interjújában azt vetette fel, hogy Ukrajna NATO-csatlakozásának nem feltétele, hogy az egész területét ellenőrizze. Petr Pavel egészen pontosan úgy fogalmazott a Novinky.cz hírportálon és a Právo című független cseh baloldali napilapban kedden megjelent cikkben, hogy
Ukrajna belépésének a NATO-ba nem kell, hogy feltétele legyen az orosz agresszió ellen küzdő ország egész területének ellenőrzése.
A NATO tagállamainak vezetői júliusi washingtoni csúcstalálkozójukon tagságot és hosszú távú katonai támogatást ígértek Ukrajnának, de konkrét meghívót a NATO-ba az ország nem kapott. Vagyis a cseh köztársasági elnök mondatai merőben újszerűen hatnak.
Azt is elmondta, hogy szerinte Ukrajna a következő években tárgyalni fog a békéről Oroszországgal. A megállapodás az elnök szerint azt jelenthetné, hogy Moszkva hosszú távon ellenőrzése alatt tartaná az általa megszállt ukrán területeket anélkül, hogy a határváltoztatást a demokratikus országok elismernék.
Ezen a ponton fejtette ki, hogyan csatlakozhatna Ukrajna ebben az állapotában a NATO-hoz. „Úgy vélem, nem elengedhetetlen feltétel a NATO-tagság szempontjából a teljes terület ellenőrzése. Amennyiben valamiféle adminisztratív határok születnek, akkor ezeket a határokat ideiglenesnek ismerhetjük el, és Ukrajna az akkor általa ellenőrzött területtel felvételt nyerhet a NATO-ba” – érvelt.
Ráadásul jelezte, hogy mindez nem precedens nélküli, példaként az egykori Német Szövetségi Köztársaság NATO-csatlakozását hozta fel. „Nézzük meg például Németországot. Németországot a II. világháború után kettéosztották. De ezt a felosztást nem minden nyugati állam fogadta el. Bár Németország egy része szovjet megszállás alatt volt, az ország maradék részét már 1955-ben felvették a NATO-ba”.
Pavel tehát úgy gondolja, hogy technikailag és jogilag is van megoldás olyan módon lehetővé tenni Ukrajnának a NATO-ba való belépést, hogy a NATO ne kerüljön konfliktusba az Oroszországi Föderációval. Hogy ezt az orosz fél is így gondolja-e, az más kérdés.
Ahogy arról a Világgazdaság is rendszeresen beszámol, Ukrajna már több mint 900 napja védekezik az orosz agresszió ellen. Oroszország megszállás alatt tartja Ukrajna területének egy részét. Az ukránok az utóbbi két hétben a Kurszki régióban orosz területeket foglaltak el. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint az a cél, hogy ezzel korlátozzák az orosz támadásokat Ukrajna területén. Erre válaszul monumentális mozgósítás vette kezdetét a fehérorosz–ukrán határon. A belarusz elnök provokációnak nevezte az ukránok kurszki offenzíváját.
