Izraeli háború évforduló: Egyre nagyobb terhet jelent a háború az izraeli gazdaságra

Izrael gazdasága már egy éve viseli a háború terheit, amelyek egyre nagyobbak, a növekvő hitelköltségek pedig kezdik megterhelni a pénzügyi struktúrát.

A pénzügyminisztérium adatai szerint a gázai hadművelet finanszírozásának közvetlen költsége augusztusig elérte a 100 milliárd sékelt (egy sékel 96,6 forint). A jegybank azzal számol, hogy a teljes összeg 2025 végére 250 milliárd sékelre emelkedhet, de ez a becslés még azelőtt készült, hogy Izrael bevonult volna Libanonba a Hezbollah ellen, ami tovább növeli a számlát – emlékeztetett tudósításában a Reuters.

A háború árát növeli a Vaskupola üzemeltetése, az átfogó mozgósítás és az intenzív bombázási kampány. A növekvő költségek gazdasági hatása leminősítésekhez vezetett, ezt a Moody’s és a S&P Global is már másodszor tette meg szeptember végén, illetve október elején. A leminősítések felerősítik a negatív gazdasági hatásokat, amelyek még évekig megmaradhatnak, miközben Izrael adósságbiztosításának költsége 12 éves csúcs közelében van, és a költségvetési hiány egyre nő.

– nyilatkozta a hírügynökségnek Szergej Dergachev, az Union Investment portfóliómenedzsere.

Fájdalmas lesz a költségvetés számára

Bár Izrael GDP-arányos adósságállománya, a gazdaság állapotának egyik legfontosabb mérőszáma, tavaly 62 százalékos volt, a hitelfelvételi szükségletek elszálltak. „Bár Izrael viszonylag jó alapokkal rendelkezik, ez akkor is fájdalmas lesz a költségvetés számára, és idővel további nyomást gyakorol a minősítésre” – emlékeztetett Dergachev.

A GDP-arányos adósságállomány az idén eléri a 67 százalékot, a költségvetési deficit a 8,3 százalékot, miközben a cél 6,6 százalék volt; a hiány tavaly 4,2, 2022-ben pedig 4 százalék volt.

a GDP a második negyedévben a várt 4,4 százalék helyett csak 1,2 százalékkal bővült, az egy főre jutó GDP pedig 0,4 százalékkal csökkent.

Szűkül a befektetői kör

Bár az izraeli nemzetközi kötvények megszokott vásárlói – a nyugdíjalapok vagy a viszonylag magas államadós-besorolással csábított, nagy vagyonkezelők – valószínűleg nem fognak rövid időn belül megválni az eszközöktől, a befektetői bázis szűkült.

A befektetők körében egyre nagyobb az érdeklődés az izraeli kötvények eladása és egyre kisebb a megvásárlásuk iránt, amit azonban ellensúlyoz, hogy a hazai kötvénypiac stabil, likvid és gyorsan bővül.

Hasonló a helyzet a tőzsdén is. A jegybank adatai szerint a külföldi tulajdonban lévő részvények aránya júliusban 8,4 százalékra, 55,5 milliárd sékelre csökkent a tavaly szeptemberi 14,4 százalékról és közel 80 milliárd sékelről. 

Ugyanebben az időszakban a forgalomban lévő kötvények összege több mint ötödével nőtt, és Izraelnek egyelőre nem okoz gondot a pénzszerzés. Idén nyolcmilliárd dollár értékben értékesítettek kötvényt a nemzetközi piacokon, és a diaszpórakötvényeszköz, az Israel Bonds másodszor céloz meg éves, 2,7 milliárd dollár feletti rekordbevételt.

Zuhan a külföldi befektetések értéke

Az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Szervezete (UNCTAD) szerint az Izraelbe irányuló közvetlen külföldi befektetések az előző évhez képest 29 százalékkal, 2016 óta a legalacsonyabb szintre csökkentek 2023-ban; idei adatok még nem állnak rendelkezésre.

Mindez felerősítette a helyi beruházások és a kormányzati támogatás szükségességét. A kabinet áprilisban 160 millió dollárnyi közpénzt ígért a kulcsfontosságú technológiai ágazat kockázatitőke-finanszírozásának fellendítésére.

Mindez azonban növeli a költségeket, amelyekbe beletartozik a harcok miatt kitelepített több ezer ember elhelyezése, akik közül sokan a turisták számának meredek csökkenése miatt üresen álló szállodákban laknak.

Eddig jól bírták, most jön a neheze

Az elmúlt egy évben a technológiai szektor startupalapítói, hazai befektetői és munkavállalói alkalmazkodtak a nehezedő helyzethez, a The Times of Israel tudósítása szerint azonban ez az ellenálló képesség veszélyben van, amit pedig Izrael aligha engedhet meg magának.

1995-ben a GDP 6,2 százalékát, ma már mintegy 20 százalékát, emellett a teljes export több mint felét, az adóbevételek harmadát adja.

„Vannak már aggasztó jelei a csúcstechnológiai ágazat lassulásának, de a szektor még mindig rugalmas” – nyilatkozta a lapnak Sergei Sumkin, a Reichman Egyetem Aaron Gazdaságpolitikai Intézetének vezető kutatója. „Most válaszúthoz érkeztünk, és ha a kormány nem lép közbe, nem növeli az innovációs hatóság költségvetését, és nem hozza meg a megfelelő döntéseket a technológiai ágazat támogatására, akkor a mai rossz döntések ára nagyon magas lesz” – tette hozzá.