Az S&P Global leminősítette Izraelt

Az S&P Global „A+”-ról „A”-ra rontotta Izrael hosszú távú besorolását, arra hivatkozva, hogy a közel-keleti  konfliktus eszkalálódása kockázatot jelent az ország gazdaságára és államháztartására. A hitelminősítő idén másodszor csökkentette a zsidó állam osztályzatát.

Az S&P szerint a gázai katonai tevékenység és az Izrael északi határán folyó harcok kiéleződése – beleértve a Libanonba való szárazföldi behatolást is – jövőre is folytatódhat. A nagyobb biztonsági fenyegetések visszafogják a fogyasztói és befektetői bizalmat, míg a turizmus, az építőipar és a mezőgazdaság továbbra is érintett marad.

Egy szélesebb körű libanoni szárazföldi művelet, amely a tartalékosok behívását igényli, szintén korlátozhatja a gazdasági fellendülést rövid távon. A hitelminősítő arra számít, hogy Izrael gazdasága idén stagnál, míg 2025-ben 2,2 százalékolás bővülés várható. A cég korábban fél, illetve 5 százalékos gyorsulást várt.

Az S&P előrejelzése szerint a harcok jelenlegi fokozódása a védelmi kiadások tartós növekedésével jár. Mindezek alapján 2024-re a GDP 9 százalékát kitevő államháztartási hiányt prognosztizál, ami 2025-re a bruttó hazai termék 6 százalékára csökken. Az S&P előtt néhány nappal a Moody’s minősítette le Izraelt.

A Moody’s is leminősítette Izraelt

A Moody’s két fokozattal, A2-ről Baa1-re csökkentette Izrael besorolását a múlt héten. Bár az ország még nem csúszott be a befektetésre nem ajánlott besorolásba, de a kilátásai így is negatívak. A New York-i székhelyű hitelminősítő ezt azzal indokolta, hogy a geopolitikai kockázatok fokozódása hosszabb távon negatív következményekkel jár Izrael hitelképességére nézve.

A vállalat akkor közölte: a katonai konfliktus elhúzódik és nem ér véget a közeljövőben, továbbá nem számít az izraeli gazdaság gyors és erőteljes fellendülésére, amire a korábbi konfliktusok után mindig bekövetkezett. Érdemes megemlíteni, hogy a Moody’s döntése még az előtt született, hogy Izrael végzett a Hezbollah vezetőjével, behatolt Libanonba és Irán rakétákkal támadta.

Izrael egyre inkább megérzi a háborút

A háborúk jelentősen megviselik az izraeli költségvetést. Olyan területekre nem jut elég pénz, mint a turizmus, a mezőgazdaság, vagy az építőipar: a gázai konfliktus kitörése óta a palesztin munkavállalók hiánya akadályozza a lakásépítési beruházások teljes fellendülését. Izraeli tisztviselők szerint a jövő év végéig a háborús költségek nagyjából 66 milliárd dollárra nőjenek, ami az ország GDP-jének 12 százaléka.

Az izraeli pénzügyminisztérium 1,9 százalékról 1,1 százalékra csökkentette a 2024-es gazdasági növekedés előrejelzését ,míg a jövő évi becsléseket 4,6 százalékról 4,4 százalékra mérsékelték. Az éves inflációs ráta a júliusi 3,2 százalékról 3,6 százalékra emelkedett augusztusban, ami meghaladja a kormány célját.

Az Izraeli Nemzeti Bank legközelebb októberben dönt az alapkamatról. A jegybank januárban csökkentette, februári, áprilisi, májusi, júliusi és augusztusi üléseken viszont változatlanul hagyta a rátát, a geopolitikai feszültségekre, a növekvő árnyomásra és a háború miatti lazább költségvetési politikára hivatkozva.