Von der Leyen még tovább növelné a hatalmát a tagországok felett
A bizottság költségvetési tisztviselői egy, a Politico által látott informális dokumentum szerint, azt tervezik, hogy a tagállamoknak egyre több akadályt kell majd átugraniuk ahhoz, hogy a következő, 2028-tól 2034-ig tartó költségvetési tervben megkapják a pénzüket. Brüsszel sokkal szigorúbb feltételeket szabna a kifizetésekért cserébe, mint a korábbi költségvetésekben – tovább növelve a hatalomkoncentrációt von der Leyen kezében.
A szöveg szerint az egyes uniós országok jelenleg érvényben lévő mintegy 530 programját egyetlen nemzeti kasszába vonnák össze. A dokumentum például olyan javaslatokat tesz, hogy a tagállamoknak foglalkozniuk kell a nemek közötti szakadékkal, ha szociális lakhatásra vagy a biogazdálkodás előmozdítására szeretnének pénzt kapni. Ez a javaslat – ha elfogadják – borítékolhatóan felháborítja az EU-s támogatásoktól függő agrárszektort.
A lanyhuló gazdaság és a blokk küszöbén tomboló ukrán háború miatt az EU végrehajtó testületére óriási nyomás nehezedik, hogy beruházásait a nem produktív támogatásoktól – amelyeket automatikusan a hagyományos ágazatoknak, például a mezőgazdaságnak juttatnak – az olyan új prioritások felé terelje, mint a védelem és a páneurópai ipari bajnokok létrehozása.
A bizottsági dokumentum jelzi továbbá, hogy Ukrajna uniós csatlakozása előkészítésére fordított összegek, valamint a koronavírus járvány által okozott gazdasági károk enyhítésére folyósított több mint 300 milliárd euró adósság várhatóan késedelmes visszafizetése
nagy valószínűséggel elúsztatja a hétéves költségvetést; nem lesznek tarthatóak a kiadási irányszámok.
Kevés olyan dolog van Brüsszelben, ami olyan heves vitákat generál, mint a költségvetési tárgyalások. A mostani helyzet azonban a szokásosnál is élesebb vitákat vetít előre von der Leyenék radikális elképzelései miatt. A tagállamok jó része már így is erősen ellenzi a további hatalomkoncentrációt. Az új büdzsét 2027 végéig kell jóváhagyni.
Költségvetési ötletbörze
A bizottság költségvetési osztálya a jövő évi hivatalos javaslat előkészítéseként különböző lehetőségeket mérlegel. Von der Leyen a blokk következő időszakra vonatkozó célkitűzéseit ismertető levelében kijelölte az irányt, és megbízta Piotr Serafint, az EU új költségvetési biztosát, hogy
minden egyes ország számára dolgozzon ki egy tervet, amely összekapcsolja a kulcsfontosságú reformokat a beruházásokkal.
A jelenlegi szabályokhoz képest a legnagyobb változás az, hogy az országok csak akkor kapják meg a pénzt, ha a Brüsszel által szorgalmazott reformokat végrehajtják.
Megszorításoktól tartanak a tagállamok
A brüsszeli lapnak nyilatkozó szakértők szerint a tagállamok továbbra is tartanak attól, hogy a Bizottság költségvetési átalakítása csak álca, hogy
a meglévő programokat megnyirbálják, és a pénzt új prioritásokra, például a védelemre és az iparfejlesztésre fordítsák.
A bizottság költségvetési keretének második pillére
- a kutatásra, a védelemre és az innovációra szánt tucatnyi különböző pénzalapot egyetlen „Európai Versenyképességi Alapba” vonná össze.
- A szabályok radikális megváltoztatásával a Bizottság a külföldtől való „stratégiai függőséget” kívánja kezelni, és ösztönözni kívánja egyfajta páneurópai ipari fellendülést, amelyet Mario Draghi volt olasz miniszterelnök a versenyképességről szóló jelentésében vázolt fel.
- A harmadik és negyedik pillér a bővítésre és a külföldre irányuló finanszírozásra, valamint a személyzeti költségekre összpontosít, de kevés részletet közölnek arról, hogy mi változhat a közeljövőben.
Összességében ez a modell drámai változást jelent az EU jelenlegi gyakorlatához képest, amely a helyi régiók vagy a nemzeti kormányok finanszírozására irányul, a javasoltnál sokkal kevesebb feltételhez kötve.
A Draghi-jelentés egy újfajta hatalomátvétel narratívájáról szól
– mondta a lapnak egy uniós tisztviselő.
Von der Leyen minden pénz felett maga rendelkezne
A kritikusok azzal vádolják von der Leyent, hogy a helyi szervek és a Bizottság más szervezeti egységeinek rovására túlméretezett szerepet vállal az EU pénzosztásában. A központosításra utaló további célzásként a dokumentum egy irányítócsoport felállítását javasolja, amely a költségvetési folyamatot kezelné.
Ennek tagjai von der Leyen, a költségvetési tárca és az elnök közvetlen irányítása alatt működő főtitkárság lesznek. Az alelnökök és más tárcák csupán „vendégként” vehetnének részt.
Ez a szervezeti felállás elszívja a hatalmat a főigazgatóságoktól – a minisztériumok brüsszeli változatától –, amelyek általában engedékenynek mutatkoztak az ágazati érdekek felé. A mezőgazdasági főigazgatóságot például azzal vádolták, hogy a mezőgazdasági termelőknek nyújtott automatikus kifizetéseket védelmezi, függetlenül attól, hogy milyen erőfeszítéseket tesz a szektor a környezetvédelem érdekében, míg a regionális főosztály a kritikusok szerint túlságosan a helyi kérdésekre összpontosít, figyelmen kívül hagyja az uniós szintű dimenziót.
