Adósságválság fenyegeti ismét Európát, ha nem oldják meg a francia költségvetési válságot

Michel Barnier francia miniszterelnök a túlélésért küzd a francia költségvetés kapcsán. Ha elbukik, az egész eurózónát adósságválság fenyegeti. 

Franciaország költségvetési hiánya óriási, több mint a kétszerese az uniós szabályok által megengedett szintnek. Maga Barnier is elismeri, hogy sarokba szorult, egy alkotmányos kiskapuval léptetheti életbe kormánya a költségvetést. Ennek viszont komoly politikai ára van; bizalmatlansági indítvánnyal szembesülhet. 

A szélsőbaloldal által már előre belengetett indítvány sikeréhez azonban szükségesek a Marine Le Pen által vezetett Nemzeti Tömörülés (NT) szavazatai is. Le Pen szintén kényes helyzetben van: ha csatlakozik a szélsőbalhoz, és megbuktatják Barnier-t, politikai tőkéjét erodálhatja. Így talán 

– egészen a 2025-ben esedékessé váló előrehozott választásokig. A francia alkotmány értelmében ugyanis ilyet évente egyszer lehet kiírni. Vagyis kormányt buktatni most nem éri meg az NT-nek. Így viszont Franciaországban továbbra is folytatódik a politikai paralízis. 

Adósságválság fenyeget

Brüsszel és a pénzpiacok aggódva figyelik a francia helyzetet, Barnier adósságharca megmutatja, hogy Franciaország mennyire veszi komolyan az euróövezet stabilitásának biztosítását célzó szabályokat. A közös valutaövezetet korábban ennél jóval kisebb adósságválságok is erősen szétzilálták, lásd a görög vagy a spanyol helyzetet. A francia az eurózóna második legnagyobb gazdasága, ha tovább nő az államadósság, az öreg kontinens újra adósságválsággal, méghozzá jókorával szembesülhet. 

Barnier hagyta, hogy a költségvetésről szóló vita több mint egy hónapig folyjon. Ugyanakkor már a kezdetektől fogva világos volt számára, hogy a jövő évi büdzsé elfogadásához egy olyan alkotmányos eszközhöz kell folyamodnia, amely lehetővé teszi kormányának, hogy jogszabályokat fogadjon el és megkerülje törvényhozást, viszont az ellenzéknek is lehetővé teszi, hogy bizalmatlansági indítványokat nyújtson be. Ezt a múlt héten az Ouest France című lapnak adott interjújában el is ismerte. 

– mondta Barnier, utalva a francia alkotmány nevezetes 49. cikkének 3. bekezdésére. Ha a kormány nem tudja elfogadtatni a költségvetést, és összeomlik, „az nemcsak politikai válság lesz, hanem pénzügyi válság is” – hívta fel a figyelmet a Politico című lapnak nyilatkozva Barnier egyik tanácsadója. 

A miniszterelnök a múlt hónapban drákói kiadáscsökkentéseket és adóemeléseket javasolt a jövő évre a hiány csökkentése érdekében, amely idén elérte az ország bruttó hazai termékének 6,1 százalékát, ami jóval meghaladja az 5 százalék körüli célt. A világjárvány idején Franciaország hatalmas állami kiadásait követően az Európai Bizottság 2023-ban túlzottdeficit-eljárás alá vonta az országot. 

Mindenki a francia miniszterelnököt vádolja, még Macron is

Barnier költségvetési tervei a politikai spektrum minden részéről kritikát váltottak ki. 

• A baloldal azzal vádolja, hogy megszorításoknak veti alá Franciaországot, míg 
• Emmanuel Macron elnök centrista és 
• Marine Le Pen radikális jobboldali törvényhozói az adóemelés miatt támadják.
  A baloldal már megígérte, hogy bizalmatlansági indítványt nyújt be. Le Penék még nem foglaltak egyértelműen állást, de ha a baloldal támogatása mellett döntenek, még karácsony előtt megbuktathatják a Barnier-kormányt. A nemzetgyűlés pénzügyi bizottságának elnöke, Éric Coquerel, a szélsőbaloldali Engedetlen Franciaország képviselője úgy véli, hogy a 49.3. pont alkalmazása visszaüthet Barnier-re. 

– mondta.
A legnagyobb probléma azonban az, hogy maga Macron is elégedetlen miniszterelnökével. A Barnier által javasolt pénzügyi szigor ugyanis pont a macroni örökséget teszi idézőjelbe; visszafordítja az elnök adócsökkentéseit. Bruno Le Maire volt pénzügyminiszter, Macron egyik közeli szövetségese egészen odáig ment, hogy azzal vádolta Barnier kormányát, hogy egy machiavellista trükkel szándékosan növelte az idei évre vonatkozó hiányt, hogy rávilágítson a probléma nagyságára.
Más szakértők is úgy vélik, hogy Barnier túlzásba viszi a dolgot. Jérome Creel, egy francia gazdaságkutató intézet, az Observatoire Francais des Conjonctures Économiques közgazdásza szerint Barnier az Európai Bizottság által előírtnál erőteljesebben csökkentené a kiadásokat és emeli az adókat, és ez könnyen visszafelé sülhet el – veszélyezteti a gazdasági növekedést.