Három hónappal az előrehozott német választás előtt változatlanul a migráció miatt aggódnak a legjobban az emberek – derült ki az Ipsos felméréséből, amelyet 29 országban végeztek, tehát nem kimondottan a németországi szavazók hangulatát mérték fel vele. Ennek ellenére kiderül az eredményből, mire kell koncentrálniuk a német pártoknak, ha maguk mögé akarják állítani a szavazókat.
A migráció a megkérdezett németek 44 százalékánál az első három helyen van az aggodalmak között, egymást követő második hónapban előzte meg a bűncselekményeket és az erőszakot – számolt be az eredményről a The Local német kiadása.
Október és november között
két százalékponttal nőtt a leginkább a migráció miatt aggódók aránya, és jelenleg egy éve a legmagasabb.
Érdekes módon a vizsgált országok közül sehol sem foglalkoztatja annyira az embereket a migráció, mint Németországban, ami megmagyarázhatja az olyan bevándorlásellenes vagy legalábbis szkeptikus pártok sikerét, mint a radikálisan jobboldali Alternatíva Németországért (AfD) vagy a jobbközép CDU/CSU pártszövetség, amelyek vezetnek a közvélemény-kutatásokban.
A Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a Keresztényszociális Unió (CSU) a legfrissebb adatok szerint a szavazók 32 százalékát szerezheti meg a február 23-i választáson. Az AfD 18 százalékkal a második, az ismét Olaf Scholzot kancellárjelöltként indító szocialista párt (SPD) 15 százalékkal a harmadik, a Zöldek 12 százalékkal a negyedik. A koalícióból kilépett szabad demokraták (FDP) egyelőre ne érik el az 5 százalékos parlamenti küszöböt.
A migráció mellett az anyagi helyzetük miatt aggódnak leginkább a németek: 33 százalékuk fél az inflációtól, 31 százalékuk a szegénységtől és a társadalmi egyenlőtlenségtől. Karácsony felé közeledve mindkét kérdéskörben 6 százalékpontos emelkedést mértek, de a mostani még mindig jobb eredmény, mint az egy évvel ezelőtti, amikor a németek 38, illetve 34 százalékának volt még fontosabb.
Robert Grimm, az Ipsos németországi politikai és társadalmi kutatási vezetője ezt az alapélelmiszerek közelmúltbeli áremelkedésével magyarázza. „A vaj például szeptember és október között 9,9 százalékkal drágult, a friss zöldségek 4,1 százalékkal” – emlékeztetett.
Az elszegényedéstől való félelmeket szítja az általános gazdasági helyzet, mert egyre nyilvánvalóbbak az ország problémái, és egyelőre nincs jele a javulásnak.
A nagy iparvállalatok által bejelentett leépítések tovább fokozzák a németek megélhetéssel kapcsolatos aggodalmait. A kampányban a pártoknak pontosan ezekkel a félelmekkel kell majd foglalkozniuk
– figyelmeztetett, utalva a többek között a Robert Bosch, a Volkswagen, a Thyssenkrupp és a Schaeffler munkahelyeket megszüntető döntésére.
A népesség jelentős része – 29 százaléka – aggódik a bűncselekmények és az erőszak miatt. A klímaváltozás még mindig aggasztja a németek 21 százalékát, de az ötödik helyre csúszott vissza.
Nem meglepő módon a szegénységtől való rettegés ellenére a munkanélküliség miatt csupán a németek tizede aggódik, hiszen az országban kínzó a munkaerőhiány, az egészségügy szinte az összeomlás szélére került, mert nincs elegendő szakember.
Nem túl jó hír Olaf Scholz számára az sem, hogy a németek túlnyomó része szerint siralmas helyzetben van az ország. Négyből kevesebb mint egy német állampolgár – mindössze a megkérdezettek 23 százaléka – véli úgy, hogy Németország jó úton halad, míg 77 százalékuk ezzel ellentétes véleményen van. Ez pedig új rekord a több mint egy évtizede végzett felmérésben.
Hasonlóan lesújtó a véleményük Európa legnagyobb gazdaságáról, amelyet a válaszadók mindössze 31 százaléka értékelt „jónak”, míg 69 százalékuk „rossznak”.
A német gazdaságba vetett bizalom október óta 5 százalékponttal, az előző évhez képest pedig 9 százalékponttal csökkent.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.