Kína fizetési mérlegében szereplő közvetlen befektetési kötelezettségek 8,1 milliárd dollárral csökkentek a harmadik negyedévben az állami devizahivatal pénteken késő este közzétett adatai szerint. Az év első kilenc hónapjában a Kínába irányuló közvetlen külföldi befektetéseket (FDI) mérő mutató közel 13 milliárd dollárral csökkent – írja a Bloomberg.
A Kínába irányuló külföldi befektetések az elmúlt három évben visszaestek, miután 2021-ben rekordot döntöttek, ami a geopolitikai feszültségek, a világ második legnagyobb gazdaságával kapcsolatos pesszimizmus és a kínai belföldi cégek által az olyan iparágakban, mint például az autóipar, támasztott erősebb verseny áldozata lett.
Ha a csökkenés az év hátralévő részében folytatódik, az lenne az első éves nettó kiáramlás az FDI-ben legalább 1990 óta,
amikor az összehasonlítható adatok kezdődtek.
Az idén néhány kínai jelenlétüket csökkentő vállalatok közé tartozik például a Nissan, a Volkswagen, a Konica Minolta A Nippon Steel júliusban közölte, hogy kivonul egy kínai vegyesvállalatból, míg az IBM bezárja az országban működő hardverkutató csoportját, ami körülbelül ezer alkalmazottat érint.
A kereskedelmi háború kiterjesztésének kilátása és a Pekinggel való kapcsolatok romlása Donald Trump megválasztott amerikai elnök második ciklusa alatt tovább nehezítheti a beruházásokat. A kormány szeptember végi, a gazdaság élénkítésére irányuló erőfeszítései azonban máris kedveztek a külföldi befektetők egy másik csoportjának, a portfólió befektetőknek. A jegybank adatai szerint
a külföldiek által tartott részvények értéke augusztushoz képest több mint 26 százalékkal ugrott meg.
A kínai irányadó részvényindex szeptemberben közel 21 százalékkal szaladt fel, miután Peking összehangolt ösztönző intézkedéseket jelentett be – bár azóta némileg korrigált lefelé.
Ezzel azonban éles kontrasztban áll a kínai tőke elvándorlása: a SAFE adatszolgáltató statisztikái szerint a harmadik negyedévben kínai székhelyű cégek 34 milliárd dollár értékben fektettek be külföldön, az éves tőkekiáramlás így elérte a 143 milliárd dollárt. Ez arra utal, hogy
maguk a kínai vállalatok sem bíznak az állami gazdaságélénkítési csomagokban, a külföldi terjeszkedést kifizetődőbbnek tartják.
A folyamat részben azzal is összefügg, hogy a kínai árukra egyre szélesebb körben vetnek ki büntetővámokat, így a vállalatok ezek elkerülése érdekében külföldre helyezik át termelésüket.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.