Németország választ: mit ígérnek a hatalomért versengő pártok?
Megkezdte Németország a választási kampányt, a hatalomért versengő pártok nyilvánosságra hozzák a terveiket, amelyekkel felpörgetni remélik Európa gyengélkedő legnagyobb gazdaságát és megnyerni maguknak a választókat.
A választások legnagyobb esélyese a Kereszténydemokrata Unió (CSU) és a Keresztényszociális Unió (CDU) pártszövetség, amelyet stabilan 32 százalék körül mérnek, ami ahhoz nem elég, hogy koalíciós partner nélkül kormányozzon majd.
A két párt az illegális migráció megállítását és széles körű pénzügyi könnyítéseket ígér a vállalatok és a polgárok számára is.
A CDU–CSU nem tud dönteni az adósságfékről
Fokozatosan 25 százalékra akarják csökkenteni a társasági adót és a személyi jövedelemadót, a vendéglátás forgalmi adóját pedig a jelenlegi 19 százalékról 7 százalékra vágnák vissza. Megígérték, hogy nem csökkentik az öregségi nyugdíjakat, és ösztönzik azokat, akik 67 éves koruk után tovább dolgoznak, lehetővé téve számukra, hogy a nyugdíjukon felül havi 2000 euróig adómentesen keressenek. (Egy euró 409,2 forint.)
El akarják törölni a nemzeti ellátási láncról szóló törvényt is, és alacsonyabb áramdíjakat ígérnek, azt azonban egyelőre nem árulták el, hogy miből tervezik mindezt finanszírozni,
ami éles bírálatot váltott ki a többi pár részéről – emlékeztetett a Reuters.
A Deutsche Welle szerint ugyanis ezek a programok több milliárd euróba kerülnének, és nagyon nehéz megvalósítani őket, ha a pártszövetség nem hajlandó enyhíteni az alkotmányba foglalt adósságféken. Ez a GDP 0,35 százalékában maximálja az újonnan felveendő hiteleket.
Friedrich Merz, a CDU elnöke, Németország valószínű következő kancellárja ugyan jelezte, hogy nyitott az adósságfék mérsékelt reformjára, a párt kampányprogramja azonban a fenntartását tartalmazza.
Olaf Scholz pártja modernizálná Németország infrastruktúráját
Az Olaf Scholz vezette szociáldemokrata párt (SPD) a szavazatok 16,6 százalékára számíthat. A párt magánbefektetések ösztönzését és az infrastruktúra modernizálását ígéri, amelyre a költségvetésen kívül elkülönítenének egy százmilliárd eurós alapot.
A párt a beruházások ösztönzése érdekében meghirdetné a „Made in Germany” programot,
amelynek révén a cégek közvetlen adó-visszatérítés útján visszakapnák az eszközberuházásokra fordított összeg 10 százalékát.
A német gyártmányú elektromos autók vásárlásának ösztönzésére az SPD átmeneti adókedvezményt javasolna a vásárlóknak.
Scholz a védelmi beruházások növelése érdekében az adósságfék „mérsékelt reformját” szorgalmazza, de nem jelezte, hogyan tenné ezt.
Mivel az SPD az alacsony jövedelmű szavazók pártja, megadóztatná a több mint százmillió eurós vagyonnal rendelkezőket, és tovább emelné a minimálbért. „Az előző kampányban megígértem, hogy óránként 12 euróra emelem a minimálbért, és megtartottam az ígéretemet. Ezért harcolok most a 15 eurósért a következő választáson” – jelentette ki a kancellár a hét elején a parlamentben. (Jelenleg 12,41 euró a minimálórabér Németországban.)
A Zöldek számára már nem csak a klímavédelem a fontos
Robert Habeck, a 12,4 százalékon álló Zöldek kancellárjelöltje a még hivatalban lévő kormány gazdasági minisztere, és a pártot sok bírálat érte az elmúlt három évben a klímavédelmi tervei miatt. Most a 2021-es kampányhoz képest
visszafogta az üvegházhatású gázok csökkentésére vonatkozó követeléseit.
A párt a tőkepiacokon akar befektetni, hogy több forrást teremtsen a nyugdíjrendszer számára. Ehhez hitelekből és kormányzati forrásokból létrehozna egy úgynevezett „polgári alapot”, amelynek figyelembe kell vennie a fenntarthatósági kritériumokat, és igazodnia a párizsi klímaegyezmény 1,5 Celsius-fokos céljához.
Szerintük Németországban minden beruházást 10 százalékos prémiummal kellene támogatnia az államnak.
A választási programjukban szerepel adókedvezmény is a „kis- és közepes jövedelműek” számára elektromos autók vásárlásához, továbbá a minimálbér óránkénti 15 euróra emelése 2025-re.
A Zöldek is megreformálnák az adósságféket, hogy lehetővé váljon több hitel felvétele. Ők is támogatják a milliárdosok megadóztatását, akikből szakértői becslések szerint 249 van Németországban. „Ha megadóztatjuk a vagyonuk egy apró részét, azzal már nyerünk 5-6 milliárd eurót” – nyilatkozta Habeck korábban a Bildnek. Ezt az összeget szerinte az oktatásra lehetne fordítani.
Az FDP új gazdaságpolitika mellett kampányol
A Zöldekhez hasonlóan a szabad demokraták (FDP) is a nyugdíjrendszer reformját sürgeti, de Christian Lindner pártelnök a részvényalapú nyugdíj bevezetéséért kampányol. Mint emlékezetes, az FDP alapvetően más gazdaságpolitikára vonatkozó követelései voltak a fő okai az SPD-vel és a Zöldekkel alkotott kormánykoalíció novemberi felbomlásának és a kabinet bukásának.
E követelések közül sok most megjelent a párt választási programjában:
a vállalatok adóterheinek enyhítése és a bürokrácia csökkentése.
A társasági adót 25, a vendéglátás forgalmi adóját 7 százalékra csökkentenék. A párt emellett javasolja a jövedelemadó mellett fizetendő, úgynevezett szolidaritási pótlék azonnali megszüntetését, amelyet a német újraegyesítést követően vezettek be a szegényebb keleti államok megsegítésére.
Az FDP nem ért egyet a kormány jelenlegi célkitűzésével, amely szerint Németországnak 2045-re klímasemlegessé kell válnia, és ehelyett a 2050-re kitűzött uniós célt tekinti irányadónak.
Feloldaná az új belső égésű motorok forgalomba hozására 2035-től érvényes tilalmat is, elutasítja a vagyonadót és az Európai Unió adósságra vonatkozó hatáskörét. A neoliberális párt az adósságfékhez foggal-körömmel ragaszkodik, egyelőre azonban 4,3 százalékon áll, így nem éri el a parlamenti küszöböt, ami 5 százalék.
Az AfD kemény a migránsokkal
A felmérésekben 18,5 százalékkal stabilan második helyen álló Alternatíva Németországért (AfD) választási programtervezete szerint
Németország kilépne az Európai Unióból, miután népszavazást tartanak a kérdésről, és eltörölné az eurót, visszahozná a márkát.
A dokumentum tagadja az ember okozta éghajlatváltozást, és új szénerőművek és atomerőművek létesítését, valamint az orosz földgázimport visszaállítását szorgalmazza.
Az AfD megtartaná az adósságféket, és csökkentené a klímavédelemre, valamint a nemzetközi intézményeknek befizetendő összegeket.
Az AfD még szigorúbb határellenőrzést is akar, amely visszaszorítja azokat a menekülteket, akik más uniós országokon keresztül jutottak el Németországba. A menedékkérőket a határon akarják őrizetbe venni, amíg a kérelmüket feldolgozzák.
Lázár János a semmiből bejelentést tett a sorsáról: megadta a végső választ, átveszi-e Orbán Viktortól a Fideszt – „Nekem ez már régen is elképzelésem volt”
Szakad a Rheinmetall, pánikolnak a befektetők: történelmi léptékű beszerzést vettek el tőlük az utolsó pillanatban – elege lett a kormánynak, átadják a legnagyobb riválisnak
