Trump akcióba lendült a dollárhegemónia védelmében
Donald Trump azonnal akcióba lendült a dollárhatalom védelmezőjeként, és heves tűzharcot indított a zöldhasú hegemóniájának megkérdőjelezőivel szemben.
A megválasztott elnök a feltörekvő gazdaságok BRICS-csoportja ellen nemrégiben intézett kirohanása azt jelezte, hogy agresszívan fog fellépni a dollár első számú pénzként betöltött státusza védelmének érdekében.
Bármelyik nemzet, amelyik lemond róla, elfelejtheti, hogy bármit is eladjon az USA-nak, és kereshet egy másik balekot, akivel kereskedhet
– mondta Trump.
A harcias megközelítés sok elemző szerint inkább ösztönzi a dollárrendszer megkerülését – amelyben eddig nem sok előrelépés volt –, mintsem kioltja azt. Ráadásul maga Trump is tisztában van azzal, hogy a zöldhasú uralma nincs közvetlen veszélyben, a gondolkodását ismerő emberek szerint.
Nem csak retorikai fordulat
A retorika – mondták a Bloomberg érdeklődésére – egy szélesebb körű üzenetet hivatott közvetíteni: Trump így próbál szembemenni a közelmúltbeli amerikai vezetőkkel, akik a jelek szerint hajlandók voltak az amerikai globális befolyás fokozatos csökkenését elfogadni.
Valószínűleg Scott Bessent pénzügyminiszterre hárul majd a feladat, hogy kitalálja, hogyan lehet az érzelmeket tényleges dollárpolitikává alakítani.
Trump már a Bessent jelölését bejelentő közleményben is hivatkozott arra, hogy a dollár tartalékdeviza-státuszának kérdését véresen komolyan veszi.
Bessent ismert arról, hogy gondosan tanulmányozta az elmúlt évek során a gazdaságtörténet devizarendszereit, azok változásait, valamint több nyilvános megszólalásában is részletesen kifejtette, hogy miként illeszkedhet be az amerikai fizetőeszköz a nagy, globális gazdasági átrendeződésbe.
Trump és Bessent álláspontja határozott változást mutat a leköszönő kormányzat retorikájához képest. Amikor a dollárról volt szó, Joe Biden elnök és pénzügyminisztere, Janet Yellen többnyire azt hangsúlyozták, hogy nem aggódnak.
Egy évvel ezelőtt Yellen egy a dollártól való diverzifikációt firtató kérdésre csak ennyit felelt: ez „olyan dolog, amelyre számítanunk kell”.
A hozzá közel állók szerint Trump ezzel szemben úgy döntött, hogy nem ő akar az az elnök lenni, akinek a regnálása alatt megszakad a dollár globális egyeduralma. És ahogy Trumpnál az már lenni szokott: a nűanszok legyenek mások problémái.
Trump százszázalékos vámmal fenyeget
Az amerikai dollár nyolc évtizede a globális kereskedelem horgonya. A világ dollárszomja, a zöldhasú tartalékdeviza státusza olcsóbbá tette Washington számára a 28 ezermilliárd dollárra rúgó államadóssághegy finanszírozását –, ezzel együtt amerikaiak millióinak a jelzáloghitelek felvételét, illetve az autóvásárláshoz és a főiskolai tandíjak kifizetéséhez szükséges hiteleket. A dollár uralma mélyen beágyazódott a globalizált világba, részben az amerikai gazdaság mérete, részben pedig az importja, a nagy kereskedelmi deficit miatt.
Beszippantja a világ áruit, és cserébe zöldhasúakat pumpál ki.
Mindezek dacára a dollárhegemóniának az elmúlt években egyre erősebb kihívásokkal kell szembenéznie. A Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél-Afrika által alkotott, úgynevezett BRICS-csoport geopolitikai érdekektől vezérelve törekszik a dollár egyeduralmának megtörésére.
Az Egyesült Államok az első Trump-korszak idején egyre inkább büntető gazdasági szankciókkal és vámokkal igyekezett globális befolyását bebiztosítani. Így nem csoda, hogy számos ország – nemcsak Oroszország és Kína – gondolkodik el azon, hogy nincsenek-e túlságosan kitéve a dollárnak.
Trump számára ez felhívás keringőre. Körülbelül egy héttel ezelőtt a közösségi médiában közzétett egy üzenetet, amely a tőle megszokott határozottsággal jelzi kiállását a dollárhegemónia mellett.
Annak az elképzelésnek VÉGE, amely szerint ölbe tett kézzel nézzük, hogy a BRICS-országok megpróbálnak eltávolodni a dollártól
– írta a megválasztott elnök. Hozzátéve, hogy nem megengedhető az sem, hogy a zöldhasú helyett más tartalékdevizát hozzanak létre. Az ilyen országok százszázalékos büntetővámmal kell hogy szembenézzenek. „Mehetnek és kereshetnek egy másik balekot” – tette hozzá Trump.
BRICS-deviza? Egyelőre álom csupán
A BRICS-országok célja, hogy a dollártól való függőséget elkerülő kereskedelmi csatornákat építsenek ki, ezáltal függetlenedhetnének az amerikai szankcióktól is. A kezdeményezés élére az ukrán háború miatt súlyos szankciókkal sújtott Moszkva állt. Javaslata szerint
- közvetlen kapcsolatot kellene létesíteni a BRICS-országok központi bankjai,
- illetve kereskedelmi bankjai között, hogy több helyi pénznemben történő, határokon átnyúló fizetést tegyenek lehetővé.
Az ötlet iránt érdeklődés mutatkozott, többek között néhány olajtermelő ország részéről is.
Koherens tervnek azonban egyelőre kevés jele van, nem is beszélve egy új rivális devizáról.
Az indiai Narendra Modi világossá tette, hogy a BRICS-projektet nem szabad Nyugat-ellenesnek tekinteni. Kína pedig, amely nem titkolta, hogy a jüant a dollár riválisának szeretné, nemrég bocsátott ki az amerikai valutában denominált államkötvényeket.
A BRICS-deviza javaslata olyan kevés vizet zavart a pénzpiacokon, és olyan alacsony a valószínűsége, hogy Trump százszázalékos vámokkal való fenyegetése sokakat valóban megzavart
– kommentálta a helyzetet Selena Ling, az Oversea-Chinese Banking vezető közgazdásza.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.