Hová menekülhetnek a cégek Donald Trump vámjai elől?

Donald Trump megválasztott elnök a kampányígéretei szerint egyszerre kezd vámháborút az Egyesült Államok három legnagyobb kereskedelmi partnere: Kína, Mexikó és Kanada ellen, ahonnan az összes amerikai importáru több mint 40 százaléka érkezik. Az amerikai fogyasztók megúszhatják a drágulást, ha a cégek elköltöznek ezekből az országokból. A kérdés csak az, hogy hová.

A kínai termékekre kivetendő 60, a mexikóiakra és a kanadaiakra ígért 25 százalékos büntetővám célja Trump szerint az, hogy felpörgesse az amerikai feldolgozóipart. A megválasztott elnök ráadásul adócsökkentéseket is kilátásba helyezett az Egyesült Államokba áttelepülő vállalatoknak, és megakadályozza az amerikai cégek, például a US Steel eladását a japán Nippon Steelnek.

Nem valószínű azonban, hogy a januárban hivatalba lépő elnök politikája jelentős változást hoz a hazai gyártásban – mondta a CNN hírtelevíziónak Daniel Anthony, a Trade Partnership Worldwide gazdasági kutatócsoport ügyvezető igazgatója. Emlékeztetett, hogy amikor Trump az első elnöksége idején magas vámokat vezetett be a kínai termékekre, „nagyon kevés termelés tért vissza az Egyesült Államokba”.

Magasabb termelési költségek, nagyobb infláció

Ennek részben az volt az oka, hogy nem volt hozzá megfelelő infrastruktúra, nagyobb részben azonban az, hogy 

Ez pedig azt jelenti, hogy ha a cégek menekülni akarnak Kínából, Kanadából és Mexikóból, hogy elkerüljék a vámokat, akkor más országot választanak célpontként.

Szakértők szerint első számú célállomás Vietnám lehet, mivel ott viszonylag olcsón lehet termelni, és az ország már így is a hetedik legnagyobb amerikai exportőr. Trump első hivatalba lépése és 2023 között 47 milliárd dollárról 114 milliárd dollárra ugrott az Egyesült Államokba irányuló vietnámi export értéke, egyértelműen ez az ország volt az amerikai–kínai kereskedelmi háború egyik legnagyobb nyertese. (Egy dollár 392,1 forint.)

Van azonban egy bökkenő: eldurvulhat a helyzet, ha sok vállalatnak dönt úgy egy időben, hogy Vietnámba költözik, és drágulhat a termelés is, mivel a beszállítók az árak emelésével reagálnak a kereslet növekedésére.

A nagy autógyártók felpörgethetik a termelést

Mivel Mexikó az amerikai autóipar egyik legfontosabb forrása, a vámokra reagálhatnak a nagy európai, japán és dél-koreai gyártók a hazai termelés felfuttatásával.

Ez azonban az európaiakon például keveset segítene, nekik és a beszállítóiknak súlyosabb csapást jelenthetnek Trump Mexikóra kivetendő vámjai, mint azok, amelyek a közvetlen európai importot érintik majd. Kérdésessé tennék ugyanis a globális autógyártók jövőjét az országban, ahová azért települtek, hogy kihasználják a viszonylag olcsó munkaerőt és az jövedelmező amerikai piac közelségét.

Ruha Indonéziából, elektronika Tajvanról

Az új kereskedelmi háború következtében az amerikai fogyasztók a vietnámi mellett várhatóan több indonéziai, bangladesi és kambodzsai ruhaneműt és lábbelit találnak majd a boltokban; mind a négy országból folyamatosan nőtt az ilyen import az elmúlt években. A luxuscipők szegmensében pedig Olaszország lehet a nyertes.

Ami az elektronikai termékeket illeti, Tajvan már tavaly is a harmadik számú amerikai exportőr volt, és még inkább felfuttathatja a termelést, ha több cég próbál menekülni az Egyesült Államok még mindig első számú 2023-as beszállítójától, Kínából.

Hasonlóan reagálhatnak más délkelet-ázsiai országok – Malajzia, Thaiföld, Dél-Korea és Japán – is, amelyek szintén növelték az elmúlt években amerikai exportjukat. Szöul és Tokió különösen jó helyzetben van a von és a jen gyengesége miatt, ami olcsóbbá teszi a kivitelt.

Követhetik a gyártók az Apple példáját is, amely áthelyezte a termelés egy részét Indiába. Brad Setser, a Council on Foreign Relations független amerikai kutatóintézet főmunkatársa szerint azonban ez kevésbé valószínű, mert az indiai termelés célja a helyi piac kiszolgálása, ami elég nagy feladat a világ legnépesebb országa esetében.

Nem a vámok, hanem a költségek számítanak

Sok vállalat azonban valószínűleg marad, ahol van. Részben azért, mert szerződések kötik őket, de főleg azért, mert 

Ezt bizonyítja az is, hogy a kínai termékekre kivetett vámok ellenére nem szűnt meg, csak csökkent az onnan származó behozatal. 2017-ben például az amerikai számítógép-alkatrészek 60 százaléka származott Kínából, tavaly 39 százaléka. A Kínából származó amerikai áruimport értéke 500 milliárd dollár volt a vámok bevezetése előtt (a teljes behozatal 22 százaléka), tavaly már csak 427 milliárd dollár (14 százalék).

Donald Trump vámjai miatt a félvezetőkkel is probléma lehet

Trump természetesen nem áll meg Kínánál, Mexikónál és Kanadánál, százszázalékos büntetővámmal fenyegette meg a többi között Brazíliát, Oroszországot, Indiát, Kínát és Dél-Afrikát tömörítő BRICS-országokat is arra az esetre, ha szakítanak a dollárral.

Malajzia ugyan még csak kérte a felvételét a csoportba, hivatalosan nem a tagja, de csütörtökön már figyelmeztetett, hogy ez a lépés fennakadásokat okozhat a félvezetők globális ellátási láncában.

Tengku Zafrul Aziz malajziai kereskedelmi miniszter a Reuters tudósítása szerint emlékeztetett, hogy az Egyesült Államok az ország harmadik legnagyobb kereskedelmi partnere, és az amerikai cégek az ország félvezetőiparának főbb befektetői. Malajziában tesztelik és csomagolják a globálisan gyártott csipek 13 százalékát.

– mondta a parlamentben. Hozzátette, hogy bár a BRICS-országok megvitatták a hagyományos kereskedelmi valutáktól, például az amerikai dollártól való függőség csökkentését, hivatalos döntés még nem született a dollármentesítési törekvésekről. A csoportnak nincs közös valutája, de a témáról régóta folyik a vita.