Azt borítékolni lehet, hogy a megválasztott amerikai elnök mindent megtesz majd az ipar felvirágoztatása érdekében. Csak azért is, hogy függetlenedjen Kínától – nem is csoda, hogy nagy várakozás övezi Donald Trump első intézkedéseit.
Ugyanakkor vannak esetek, ahol Trump sem fog tudni segíteni: a már eltelepített gyártósorok visszatelepítése valószínűtlen, nem is beszélve a környezetvédelmi előírások nehézkes teljesítéséről és a munkaerőhiányról.
Vegyünk egy konkrét példát: a felsorolt nehézségeket jól szemlélteti az ohiói üzlettulajdonos, Ryan Neel esete. Ő vezeti a Neel’s Saddlery & Harness céget, amely ipari méretű varrógépeket importál Kínából, amelyeket ügyfelei nagy teherbírású felszerelések, például ejtőernyő-hevederek és fegyvertokok készítésére használnak.
Egy jelenleg háromezer dollárért árusított gép gyártásának az Egyesült Államokban történő elindításához több mint háromszorosára, tízezer dollárra lenne szükség.
Megszédültem, amikor kiszámoltuk. Ilyen áron senkinek sem kellene
– hangsúlyozta Neel.
Az évtizedekkel ezelőtt Ázsiába telepített gyártósorok hazaszállítása tehát sok akadályba ütközik, a munkaerőköltség ezek között mindenképpen előkelő helyen áll.
A Zamp Racing tulajdonosa, David Zampierin szintén azon gondolkodik, hogyan hozhatja vissza a termelést az Egyesült Államokba. Az autóversenyzők számára készült biztonsági felszereléseket gyártó cég szerint
a környezetvédelmi szabályok azt jelentik, hogy például nem festheti le a sisakját az Egyesült Államokban.
Termékeit az Egyesült Államokban tervezi, van, amit helyben gyárt, de vannak üzemei Kínában, Olaszországban, Tajvanon és Pakisztánban is.
A cégvezető panaszkodik: „Csak megnehezíti a versenyt, ha nem ugyanazokat a szabványokat alkalmazzák világszerte” – mondja.
Hasonló a helyzet a gyerekkerékpárokat készítő Prevelónál is. Jacob Rheuban, a kaliforniai székhelyű cég vezérigazgatója a termelést Kínából Tajvanra, Kambodzsára és Thaiföldre helyezte át az első Trump-adminisztráció által bevezetett vámok miatt. Most ismét nagyon várja a részleteket, de abban biztos, hogy az egész alkatrészgyártást nem fogja újból áthelyezni.
A megoldásnak jóval túl kell mutatnia a tarifákon, és a szélesebb iparpolitika felé kell irányulnia – mondja Petros Mavroidis, a Columbia Egyetem munkatársa, aki évtizedeken keresztül volt a Kereskedelmi Világszervezet tanácsadója. Hangsúlyozta:
Több gyártót az Egyesült Államokba csábítani nem vámokkal, hanem támogatásokkal lehet.
Miután a tech szektorba dollármilliárdokat pumpálnak, a gyártás egy része visszatérhet. Ennek jelei is vannak: az ilyen gyártók vezették a 2023-as zöldmezős beruházásokat, ami annak köszönhető, hogy felemelték a félvezetőket, akkumulátorokat és elektromos járműveket gyártó új létesítmények állami támogatását.
Ázsiai cégek is jöhetnek, így például a dél-koreai Newasia Co., amely az Egyesült Államokban tervez üzemet építeni, ugyanis így könnyebben ki tudja szolgálni ügyfeleit.
Amerika hatalmas lehetőség, követnünk kell ügyfeleink nagy befektetéseinek helyszínét
– mondja Sang-heon Lee vezérigazgató.
Hasonlóképpen gondolkodik Ravi Sawhney, a dél-kaliforniai székhelyű RKS Design Inc. vezérigazgatója is. A finomelektronikai cikkeket és orvosi kiegészítőket gyártó cég visszatelepíti termelését Kínából, pontosan a kereskedelmi fennakadások-feszültségek miatt.
„Stratégiaváltásban vagyunk, amit csak lehet, visszahozunk az Egyesült Államokba” – hangsúlyozta.
A termelési költségek megtriplázódnak, és a gyártási idő is megduplázódik.
Otthagyjuk a jó szakembereket, és a nulláról kezdjük az Egyesült Államokban. Itt ugyanis befagytak a szakképzési programok
– panaszkodik a cégvezető.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.