Nyomul Kína: orosz uránlelőhelyekbe vásárolta be magát
A kazahsztáni nukleáris erőforrásokkal foglalkozó állami vállalat kedden közölte, hogy az orosz Roszatom eladja részesedését a világ legnagyobb urántermelőjével közösen kialakított hatalmas uránlelőhelyekben – írja a Reuters.
A Kazatomprom közölte, hogy a Roszatomhoz tartozó Uranium One Group eladta a zarecsnijei bányában lévő 49,979 százalékos részesedését az Astana Mining Company Limitednek, amely a kínai állami nukleáris uránerőforrás-fejlesztő társasághoz tartozik.
Az Uranium One Group várhatóan 30 százalékáról lemond a Khorasan-U vegyesvállalatban a China Uranium Development Company Limited javára, amelynek végső kedvezményezettje a China General Nuclear Power Corporation – közölte a Kazatomprom.
A Kazatomprom szerint zarecsnijei uránkészlete 2024 elején hozzávetőleg 3500 tonna volt, a kazah cég hozzátette, hogy a lelőhely uránkészlete 2024 elején körülbelül 33 ezer tonna volt még.
A Roszatom nem kommentálta a hírt. Az Uranium One 2023-ban 4831 tonna uránt állított elő Kazahsztánban, a Kazatomprom a világ legnagyobb urántermelője és a legnagyobb tartalékkal rendelkezik. 2023-ban a globális elsődleges urántermelés körülbelül 20 százalékát adta.
Korábban a Világgazdaság megírta, hogy 440 működő atomreaktort regisztrált a Nukleáris Világszövetség (WNA) világszerte, így az atomenergia jelenleg a világ villamosenergia-termelésének mintegy 9 százalékát adja. Az Egyesült Államok 94 reaktorral áll a lista élén, Kína a második 58-cal, amivel megelőzte az 56 reaktorral büszkélkedő Franciaországot.
A Nemzetközi Energiaügynökség szerint a globális energiaigény 2050-re megduplázódik. A mesterséges intelligencia térhódításával csak az adatközpontokból származó kereslet a 2022-es 2,3-szeresére nőhet 2026-ra, így a nukleárisenergia-termelés nélkülözhetetlen lesz. Ugyanakkor problémát okozhat, hogy a világon működő nukleáris reaktorok több mint kétharmada legalább 30 éves.
