Ukrán béketárgyalások: Zelenszkij garanciákat akar, de kérdés az, hogy kitől

Nagy a zűrzavar a keleti és a nyugati fejekben egyaránt, miként lehetne befejezni az egyre értelmetlenebb ukrajnai háborút. Minapi beszédében Putyin párbajra hívja ki a Nyugatot: egy megbeszélt (kijevi) területre vihetik az összes lég- és rakétavédelmi rendszerüket, amire aztán az oroszok Oresnyik-csapást mérnek. Ha túlélik, nyertek, ha nem… és itt egy durva kifejezés hangzott el. Zelenszkij ukrán elnök sem maradt adós a válasszal, az Európai Tanács ülésén „dumbass”-nek nevezte Putyint, ami finoman szólva sem egy szalonképes kifejezés.

Az ukrán elnök garanciákat akar kicsikarni nyugati szövetségeseitől, a NATO-tól, hogy országa (ami még marad belőle), ha már nem is veszik fel gyorsan a NATO-ba, de legalább biztonságban lesz. 

– írja a félhivatalos Kreml-forrás. Közben a NATO már a Ramstein-csoporttól elvéve saját hatáskörébe vonta – felkészülve az amerikai részleges kivonulásra – Ukrajna megsegítésének egyeztetését. 

Trumpra várva

Trump megválasztott amerikai elnök megerősítette, hogy az USA semmilyen formában nem vesz részt egy nyugati (európai) ukrajnai békefenntartó, esetleg elrettentő misszióban, amelyben Franciaország (koordinátor, az EU egyetlen atomfegyver-hatalma), Nagy-Britannia, Olaszország, Németország vehetne részt. Eddig egyelőre Franciaország erősítette csak meg csapatküldési szándékát. Lengyelország pozíciója e kérdésben továbbra sem világos. Moszkva a kezdeményezést Ukrajnába való NATO-bevonulásként értelmezi, annak minden (esetleg atomháborús) következményével együtt.

Pillanatnyilag minden képlékeny, és ez a helyzet marad is a jövő év első hónapjaiig, amíg az új amerikai kormányzat adminisztrációs gépezete bejáratódik. 

– írja a Deutsche Wirtschafts Nachrichten (DWN). Emiatt a mostani amerikai „kettős hatalom”, a kifutó Biden-adminisztráció és a helyét kereső Trump-csapat még nincs abban a helyzetben, hogy Ukrajnának kielégítő garanciákat adjon. 

Hatalmi vákuum és ukrán követelések

A hatalmi vákuumot a brüsszeli események is tükrözik, ráadásul a bizonytalanságot csak fokozta a Franciaország egyik tengerentúli területét, a Kelet-Afrika partjai előtt, az Indiai óceánban fekvő Mayotte szigetállamot letaroló trópusi vihar. Emiatt az egyik kulcsszereplőnek, Macron francia elnöknek sürgősen haza kellett repülnie Párizsba, ahol már meleg motorokkal várta a kormánygép, hogy a nyolcezer kilométerre lévő Mayotte-ra repítse. A francia elnök útja miatt Brüsszelben korábban (az EU–Nyugat-Balkán csúcstalálkozó előtt) szűk körű megbeszélést tartottak az ukrán garanciakérésről, amelyen ott volt Zelenszkij, Macron és Rutte NATO-főtitkár is.

A tanácskozás eredménytelenül zárult. 

• A NATO az USA nélkül félkarú óriás, 
• ugyanakkor a Trump-vezetés feltűnően távol maradt a brüsszeli rendezvénytől, 
• pedig a Nyugat-Balkán valamikor, az 1999-es NATO-bombázásokat követően 
• az amerikaiak szívügye volt (Koszovó, Bosznia-Hercegovina). 

Az sem kizárt, hogy nem akartak Zelenszkijjel találkozni, aki kétségbeesett helyzetében egyre többet követel; olyasmiket is, amit sem a NATO, sem Washington nem tud teljesíteni.