Stratégiai tartalékhoz kell nyúlni, olyan drága a vaj

A lengyel kormány ezer tonna vajat szabadít fel a stratégiai tartalékból, hogy lenyomja az emelkedő árakat, amelyek immár politikai kérdéssé váltak az országban. Egy friss közvélemény-kutatás eredménye szerint a lengyelek fele a kormányt tartja felelősnek a kialakult helyzetért, a vaj drágulásáért.

Varsó szerint azonban a vaj árának jelentős emelkedése globális jelenség, az oka pedig elsősorban a tejhiány – tudósított a Notes from Poland nevű portál. „Ez Lengyelországot is érinti” – ismerte el a hét elején a Donald Tusk miniszterelnök hivatala alá rendelt Kormányzati Stratégiai Tartalékok Ügynökségének (RARS). Ezért „a piaci helyzet stabilizálása érdekében a RARS pályázatot hirdetett nagy mennyiségű vaj értékesítésére”.

A héten fogadják el az első ajánlatokat

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az ügynökség ezer tonna fagyasztott, sózatlan vajat dob piacra 25 kilós tömbökben, kilónként minimum 28,38 zlotys (2763 forintos) áron. Az ajánlatnak legalább húsz tonnára kell vonatkoznia, és az elsőket már csütörtökön el is fogadták.

amelyeket „a gazdaság működéséhez és a polgárok alapvető szükségleteinek kielégítéséhez szükséges ellátások folyamatosságának fenntartása érdekében hoztak létre”.

Téma az elnökválasztási kampányban is

A vaj ára a múlt hét óta vált fontos beszédtémává, miután Rafal Trzaskowski, Tusk pártjának, a Polgári Platformnak (PO) az elnökjelöltje a kampánya fő prioritásait ismertető beszédében megemlítette.

„Tíz zloty egy rúd vajért – ezt hozta Adam Glapinski” – utalt a lengyel jegybank elnökére, akit a korábbi Jog és Igazságosság (PiS) kormány idején neveztek ki. „Ezt nem fogom megengedni!” – tette hozzá. (Egy zloty 97,4 forint.)

Egy rúd vaj a lengyel boltokban általában 200 gramm, ami azt jelenti, hogy egy kilogramm vaj ára egyes üzletekben jelenleg meghaladja az 50 zlotyt. A kikiáltási ár jóval alacsonyabb, mint amennyiért árulják a vajat az egyik legnagyobb lengyel szupermarketlánc, a Biedronka üzleteiben, ahol a márkától függően egy kiló 39,9–49,95 zlotyba kerül – emlékeztetett a CNN amerikai hírtelevízió, hozzátéve, hogy a vételi ár az aukció cégén magasabb lehet.

Az ellenzéki képviselők azonban azzal védekeznek, hogy mire tavaly év végén távoztak a hivatalból, gyorsan csökkent az infláció, amely 2023 márciusában 25 éves csúcsot, 18,4 százalékot ért el.

A lengyel portál ezzel kapcsolatban emlékeztetett, hogy július óta, amikor Tusk kormánya részben befagyasztotta az energiaárakat, 

4,2 százalék, míg az uniós átlag 2,3 százalék.

Olyan értékes a vaj, hogy az ellenzéki párt elnöke széfben tartja

Egy múlt heti sajtótájékoztatóján Jaroslaw Kaczynski, a PiS elnöke egy széf mellett jelent meg, amelyről később kiderült, hogy vajat tartalmaz. Ez „ennek a kormánynak a komor szimbóluma: infláció, magas számlák, az emberek kénytelenek megnyomorító hiteleket felvenni” – jelentette ki.

A lengyelek egyetértenek vele – derült ki az Instytut Badan közvélemény-kutató ügynökség által a Super Express napilap számára készített, a hét elején közzétett felmérés eredményéből. A megkérdezettek 52 százaléka szerint Tusk a felelős a vaj árának legutóbbi emelkedéséért. Csak 20 nevezte meg a jegybankelnököt „bűnösként”.

Michal Kolodziejczak mezőgazdaságiminiszter-helyettes azonban azt mondta a Super Expressnek, hogy nem a kormány a felelős a kialakult helyzetért, amely szerinte nagyrészt a nyugat-európai tejtermelés csökkenésének következménye.

Nem szokatlan a stratégiai tartalékhoz nyúlni

Nem szokatlan, hogy egy kormány a stratégiai tartalékokhoz nyúl, hogy javítsa az ellátást és lenyomja az árakat. Bár a stratégiai tartalékok többnyire külföldi devizát vagy olyan árucikkeket tartalmaznak, mint az arany és az olaj, néhány országban tartanak ilyesmit kulcsfontosságú élelmiszerekből is.

Kínában például ilyen a sertéshústartalék, amelyhez az elmúlt években többször is hozzányúltak, Kanadában pedig a juharszirup.

az Európai Bizottság adatai szerint 

• 44 százalékkal drágult az EU-ban az idén, 
• Németországban és Franciaországban néhány év alatt több mint megduplázódott. 
• Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) múlt havi jelentése szerint globálisan 20 százalékkal nőtt az ára a tavalyihoz képest, 
• 14 egymást követő hónapban drágult, immár rekordszintre a nagy kereslet és a szűkös tartalékok miatt.