Borzalmas állapotban a régiós gazdaságok, Magyarország lehet az egyik kivétel

Továbbra is szenvednek a régió gazdaságai, noha eltelt öt év a koronavírus-válság óta, nagyon úgy fest, hogy a megváltozott környezetben sem a gazdasági növekedést, sem a költségvetéseket nem sikerül rendbe tenni. A visegrádi országok, valamint az osztrák és a román kormány egyszerre próbálják meg a lehetetlent: leszorítani a méretesre duzzadt hiányt és életet lehelni a gazdaságba, ami óriási kihívás akkor, amikor pénzszűke van a világgazdaságban. 

Lényegében ez vezetett az osztrák belpolitikai válság kirobbanásához is. Szombat este bejelentette lemondását Karl Nehammer osztrák kancellár, miután többórás tárgyalást folytatott az SPÖ-vel, ám az álláspontok nem közeledtek. Ezzel pedig végérvényesen eldőlt: nem lesz hárompárti, centrista kormánykoalíció Ausztria élén.

Recesszióban Ausztria

Osztrák sajtóhírek szerint a néppárt ipari szárnya siklatta ki a tárgyalásokat, akik szívesebben működnének együtt a tavalyi választáson győztes Osztrák Szabadságpárttal, az FPÖ-vel, mint az a szociáldemokratákkal, akik éppen új adók kivetését szorgalmazták. Az ipari szereplők elégedetlensége nem véletlen Ausztriában:

Ilyenre pedig soha nem volt példa Ausztria modern kori történelmében, ennek köszönhető, hogy az osztrák jobboldal egyre inkább szorgalmaz egy gazdaságélénkítő csomagot. Azonban hiába lenne szükség a növekedés beindítására, biztosan nem lesz könnyű akkor, amikor továbbra is méretes osztrák államkassza hiánya, tavaly 4 százalék fölött volt, és az osztrák költségvetési tanács jóslata szerint még 2025-ben is ott ragadhat.

2025 már a növekedés éve lehet Magyarország számára két gyötrelmes év után

A magyar helyzet annyival jobb, hogy költségvetési oldalról egyre kevesebb akadálya lesz a növekedés beindításának, persze így is fel van adva a lecke a kormánynak. Hiába tervezte 4 százalékos növekedés mellett az évet a kormány, már februárra nyilvánvalóvá vált, hogy lehetetlen ekkora növekedést elérni a jelenlegi környezetben. A külső kereslet gyengesége, a német gazdaság gondjai és a fogyasztás elhúzódó helyreállása 2024-ben végig rányomta a bélyegét a kilátásokra, ezért előbb 2,5 százalékra, majd 1,5 százalékra, végül 0,8 százalékra húzta le a növekedési prognózisát. Most az a várakozás, hogy 2025-ben a felpörgő, 3,4 százalékos növekedés mellett 3,7 százalékra tudja leszorítani a hiányt a kabinet.

Ennek pedig már nagyobb realitása is van. Egyrészt a csökkenő kamatkiadások miatt, hiszen majd 1 százalékponttal mérséklődnek idén a kamatterhek, másrészt a tavaly év vége felé kifejezetten pozitív hírek érkeztek a magyar államháztartásról, így viszonylag könnyen összejöhet a 4,5 százalékos hiánycél. Harmadrészt pedig idén jelentős ipari kapacitások lépnek termelése Magyarországon, a BMW, a CATL és BYD új impulzust adhat az elmúlt években tetszhalott állapotban lévő magyar gazdaságnak. Ugyanakkor a 3 százalékos maastrichti kritériumot továbbra sem fogja teljesíteni a kormány idén. Csakhogy a szomszédos országokban egy kivétellel semmivel sem jobb a helyzet.

Csehország a hiányt leszorította, a gazdaság földbe is állt

A legfelelősebb gazdálkodást szinte hagyományosan Csehország folytatja, ahol mind a fiskális, mind a monetáris politika általában szigorúbb, mint a régió más országaiban. Talán ennek tudható be, hogy a prágai kormány a régióban elsőként a hajtott végre megszorításokat. „Ha nem tudunk a fékre lépni, a helyzet évekre elszabadul, és a következményeket a gyermekeink érzik meg” – indokolta Petr Fiala a jóléti kiadások visszavágását még 2023 májusában. A 2024-es büdzsét ennek megfelelően a GDP 2,2 százalékára tervezték, ezt később az őszi árvízhelyzet kezelése miatt módosították 2,8 százalékra.

Ami a 2025-ös büdzsét illeti, 2,5 százalékos gazdasági növekedés mellett 2,1 százalékos hiány mellett fogadták el a képviselők , nagy kérdés azonban, hogy a Fiala-kormány mennyire engedi ki a gyeplőt. Idén választások lesznek Csehországban, és a közvélemény-kutatások szerint Orbán Viktor szövetségese, Andrej Babis exkormányfő toronymagasan esélyese a választásoknak. Ráadásul a cseh gazdaság továbbra sincs jó formában: a 2024-es GDP-bővülés a kormányzat szerint 1,1 százalékos lehetett a 2023-as 0,1 százalékos recesszió után. Az ellenzéki ANO mozgalom népszerűsége annak fényében érthető meg igazán, hogy a csehek szenvedték el az egész régióban az egyik legnagyobb életszénvona-romást.

Románia: összeomló költségvetés és gazdaság

A másik véglet Románia, amelyet gyakran illetnek a hazai sajtóban bezzegország jelzővel, ami az elmúlt tíz évtized növekedési adatai alapján még csak-csak megállná a helyét, ám minden más téren kevésbé. A tavalyi választási szuperév miatt brutálisan elszaladt a költésgvetési hiány, a mostani számítások szerint 2024-ben a GDP 9 százalékát is megközelíthette,

Azaz hiába osztozkodtak a román politikusok, még ez sem volt képes hozzájárulni a gazdaság gyarapodásához. És a jövőben biztosan nem is lesz jobb helyzetben a román gazdaság. Alighogy karácsony előtt megalakult a kormány, gyakorlatilag a legelső döntéseinek egyike az volt, hogy bejelentsen egy 133 milliárd lej értékű megszorítócsomagot.

A sors különös fintora, hogy éppen egy erdélyi magyar politikusra, Tánczos Barnára bízták a román államháztartás rendbe szedését. A tárcavezető azzal nyugtatta a kedélyeket, hogy Romániának nem kell sokkterápiát alkalmaznia, mert hét éve lesz, hogy lefaragja 3 százalék alá a hiányt, így idén elegendő 7 százalékra leszorítania, bár ehhez arra is szükség volt, hogy befagyassza a nyugdíjakat és a béreket. Ugyan a 2025-ös költségvetést január végén fogadhatja el a román parlament, nem túl biztató, amit a pénzügyminiszter mondott, aki szerint úgy kell felépíteni az idei büdzsét,

Egyre biztosabb viszont, hogy a román államadósság tovább fog duzzadni, most a GDP 53 százalékán áll, és a következő években egészen 60 százalékig emelkedhet.

Lengyelország mintha háborúra készülne

Egész Európa és a közép-európai térség legdinamikusabb gazdaságán mintha semmi nem tudna kifogni, tavaly is 3 százalék fölött volt a GDP-növekedés. Ennek ellenére Varsó nem sieti el a hiány lefaragását, a tavalyi 5 százalék fölötti után 5,5 százalékos hiánycéllal tervezte meg az idei költségvetését, jócskán a maastrichti kritérium fölött. Ebben pedig egy fontos elem játszhat szerepet: a fegyverkezés. 

Az régóta köztudott a lengyelekről, hogy sokat költenek honvédelemre, ám mégis megdöbbentő, ha a számokat nézzük: a lengyel honvédelmi kiadások idén elérik a 186,6 milliárd zlotyot, azaz a 17 856 milliárd forintot, amivel 2025-ben a lengyel hadseregre fordított kiadások a GDP 4,7 százalékát teszik ki, tehát Lengyelország bőven túlteljesíti a 2 százalékos NATO-célkitűzést. 

Ez lassan annyi, mint amennyit a lengyelek a költségvetésükben az egészségügyre szánnak (221,7 milliárd zloty). Mindenesetre az idei kilátásokat illetően optimisták a lengyelek, 3,9 százalékos növekedéssel és 5 százalékos inflációval számolnak. Látva az elmúlt évek fejlődését, egyáltalán nem tűnik lehetetlenek, hogy 2025-ben is összehozzák a lengyelek a 4 százalékos bővülést.

Állja a sarat a szlovák gazdaság, de a megszorítások újra lefullaszthatják a növekedést

Régóta puskaporos hordó a szlovák közélet, amelyben a gazdasági problémák legalább annyira estek latba, mint a Robert Fico elleni merénylet. Ódor Lajos magyar származású exkormányfő már 2023-ban, rövid miniszterelnöksége után figyelmeztetett, hogy súlyos problémák lesznek Szlovákiában, ha nem lép időben az újonnan felálló kabinet. A tavalyi költségvetést a GDP 5,8 százalékára lőtték be Ficóék, amit idén 4,7 százalékra csökkentenének az ország decemberben elfogadott költségvetése alapján, de ehhez olyan intézkedésekre is szükség volt, ami a lakosságot is biztosan érzékenyen érintette. A 2,7 milliárd eurós megszorítócsomag értelmében 2025 januárjától:

• az évi 5 millió euró feletti bevétellel rendelkező cégek társasági adója 21-ről 24 százalékra nőtt,
• az áfa kulcsa az eddigi 20-ról 23 százalékra emelkedett,
• befagyasztották az államigazgatásban dolgozók bérét.

Ennek ellenére a szlovák gazdaság viszonylag jól állja a sarat, 2024 harmadik negyedévében éves bázison 1,7 százalékkal növekedett, megegyezve a lengyelek hasonló mutatójával, igaz, tavalyi ez volt a leggyengébb éves bázison mért bővülés. Az már más kérdés, hogy a bejelentett megszorítócsomag milyen növekedési áldozatokkal fog járni 2025-ben. A szlovák költségvetési tanács épp emiatt rontotta le a korábbi 3 százalékos prognózisát 2 százalékra.